Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1888

— 53 — rarca" elnevezése. Igaz ugyan, hogy egészen Petrarca, Virgil, Horatius szellemében él. „Szerelme tiszta és végtelen, mint Petrarcáé".

1) Egészen az ő nyomán jár, oly képeket, fordulatokat használ, mint ö, „inkább arra gondol, hogy jól irjon, mint hogy jól szeressen".

2) De azért sem a gondolatfejlesztést nem érti, mi oly logikus Petrarcánál, sem a forma kerekségére nem vet ügyet, mi oly lényeges mesterénél. Sidney, Lilv kor- és elvtársa, sokáig időzött Olaszországban, melynek élet- és gondolkodásmódját teljesen elsajátította. Művei a lovagvilág és lovagias ábrándozás tükrét képezik. Szonettjeiben a tartalom minél nagyobb elfinomítására, a kifejezés mesterkéltségére törekszik, de mellette először érzi a rímösszekötés szépségét s legalább a négyesekre nézve az olasz mintákhoz alkalmazkodik. Drummond egészen a Petrarca követőjének mutatja magát. Még müvének címe is megfelel előképeének. Különben gyengéd, hangzatos szonettjeiért nem ok nélkül nevezték el skót Petrarcának. Néhány szonettjében nem tesz egyebet, mint mestere művét fordítja. A formát azonban ő is elhanyagolja, nem adván a kellő gondolat- és rímelhelyezést.

3) Spenser a legmagasabb eszmények költője, kinek pályája Miltonhoz vezet, nem csak hogy a legfenségesebb eszméket zengi, de azokat a legtisztább abstractióban állítja elénk. Nem elégszik meg a földdel, tárgyát, melyen egészen uralkodik, tündérvilágba helyezi. Nem elég, hogy a szerelmet zengi, de ezt mint isteni szépséget ragyogtatja, melynek valamennyi nyilvánulása, mint napsugarak, gyűlnek össze a szépség vakító fényű központjában. Hasonlóképen rajzolja öt Taine is. Még Petrarcát is, kinek hatása érzik szonettjein, túlszárnyalja szublimitásban, de alatta marad a kivitelben. Spenser szonettjei három négyes szakból s egy párversböl állanak következő képlet szerint: abab, b c b c, c d c d, e e. Jelesebb szonettiró volt még Sámuel Dániel, kinek „Delia" cim alatt kiadott szonettjei Shakspere-re is befolyással volt. Shakspere nevéhez érve egy nagy birodalom sorompójánál állunk, melyben igen sok tünemény várja még magyarázóját, sok titok a felderítést. Sőt a világosabb kérdéseknél is mennyi talány-, ellenmondással találkozunk, bár a kommentárok egész özöne áll rendelkezésünkre. Helyesen jegyzi meg Schvarcz Gyula, hogy ki a Shakspere irodalomban tájékozni akarja magát, egy életre szóló feladatra vállalkozik. Könnyebb is elsajátitanuk ama keveset, mi Shakperere ') Taine i. m. I. k. 276. 1. U. o. 281. 1. 3) Y. ö. Tomlinson i. m. 83. 1. és Haliam í. m. III. 41. 1.