Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1888

- 62 ­Petrarca hatása a XVI. században általános lesz az angol köl­tészet fejlődésében. „Lord Bemer, lord Shefiield, Sir Thomas Wyatt és első sorban Snrrey panaszos, platonikns sóhajtozók, mint Petrarca. Surrey a tiszta szerelemnek ad kifejezést és hölgye a szép Geraldine, épen úgy mint Beatrix és Laura, eszményi madonna és tizenhárom éves gyermek". 1) Az olasz eszmekör és érzelemvilág meghonosodá­sával a forma is kedveltté lőn. Wyattól kezdve korunkig az angol szonettirók hosszú sorával találkozunk, köztük az angol irodalom legnagyobb szellemeivel. Az idegen föld jelleme ugyan sokat változ­tatott a szonetten, mint műformán, azt mintegy az éghajlathoz haso­nítá, de mégis a legkiválóbb angol tekintélyek és saját érzékünk után is azoknál találjuk a legsikerültebb alkotásokat, kik az olasz forma magasztos egyszerűségéhez szabták izlésöket. Az angol szonettirás történetében két korszakot lehet megkülönböztetni, melyek határait Milton és Co\v t,er nevei jelzik. Távoleső nevek, melyek közé Cowley, Waller, Marvei, Dryden, Popé, Gay, Parnell, Collins, Slienstone, Akenside, Young, Thomson, Johnson, Goldsmitli, Curchill alakjai esnek, mint olyanok, kik a szonettet nem művelték. 2) így az első korszak Miltonig terjed, a második Gray, vagy inkább Bowles szonettjeivel kezdődik. Jelen vázlat, mint minden haszonló irányú nem ölelheti fel a világirodalomnak még jeleseit sem mind, a nélkül, hogy a tárgy ér­demét meghaladó terjedelemre ne nőjje ki magát. Azért csak három kiváló szonettirót emel ki: Shaksperet, Miltont és Wordsworth-ot, mint kiknél az olasz minta hatása s az angol jellem vonásai erősen kifejezvék. Ne mellőzzük azonban teljesen azokat sem, kik egyben­másban figyelemre méltót nyújtottak, s a nagyok pályáját előkészíték. Az olasz költészet hatása már Chaucernál észlelhető a XIV. században. Nem csak a Canturburytales-en érezzük a Decamerone nyomait, hanem a Troilus és Cressidá-n is, melyben Petrarca egyik szo­nettjét is lefordítja, jóllehet Leigli Hunt szerint Chaucer nem ismerte az olasz szonettet. 3) Közelébb Sir Thomas Wyatt volt az első, ki az olasz szonett művészi szerkezetét utánozni igyekezett, bár alkotásai külső és belső formára nagyon távol maradnak mintáitól. Nem sokkal több sikert aratott Surrey, kire Taine szerint legjobban reá illik az „angol Pet­') Taine i. m. I. k. 272. 1. Csiky G. lord. 2) V. ö. Tomliuson i. m. 79. 1. 3) Leigli Hunt „The book of tlie sonnet" 65. I. s., mely helyet Lentzner Tomlinsonból ír át egyebekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom