Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1888

- 15 időben, ez értékben első. A műfajt Franciaország szülte, Olaszország felnevelte. Olaszország a franciáktól kapott anyagot, melyet emezek, mint kész művet kaptak vissza az olasz héroszoktól. Mennyiben áll egyik a másik felett, nehéz eldönteni. H. A SZONETT KIFEJLŐDÉSE OLASZORSZÁGBAN. A kik időnként e formát művelték, vagy elméletét keresték, változatos magyarázatokban fejtegették a processnst, melyen keletkezésétől fogva keresztül ment. A főbbek megemlítéséből meg fogjuk érteni, liogy az egész legalább ma még meddő kérdés. A klasszikai költészet sírján fakadt virágokról még kevés s kevéssé rendezett ismeretünk van. Sok idő mulva, tán soha sem fog sikerülni annyi adatot, annyi fenmaradt emléket összeállítani, mely egyes kérdésekre vonatkozólag végleges tiszta fogalmat nyújtana. A monda szerint, legalább Olaszországban, della Vernaccia, vagy della Vigne találta fel a szonettet. De jól jegyzik meg az olasz eredet védelmezői is, hogy egy műforma keletkezésénél, főleg fejletlenebb izlés korában, feltalálásról szó sem lehet. Műforma kiképzésére évek, néha századok sora kívántatik, míg legtermészetesebb alakját megtalálja, melyben összes erejét és báját kifejtheti. A szonett is tehát, csak hosszabb előképzés után érte el petrarcai tökélyét. De hát micsoda magból vette ágait, virágait? A nézetek eltérők. Witte szerint a vallási énekekből származtak a canzonék 11 szótagu (endecasyllaba) sorokkal, mi az olasz irodalomnak legkedvencebb versneme. Mivel azonban a rímek a hosszabb soroknál nagyon távol estek a fülre nézve, rövidebb rímes sorok szúrattak közbe. De azért kettős jellegét ép ugy megtartotta, mint a canzone elő- és utószaka, sőt e hasonlóság miatt a későbbi Íróknak szándékosan kellé a két faj össze nem zavarására figyelni. Ez elmélet azonban már csak azon ellenvetésen is hajótörést szenvedt, hogy a szonett és canzone az olasz irodalomban egyszerre tűnnek fel. Másrészt a leszármaztatás nagyon mesterkéltnek látszik s nem talál bizonyítékot a fenmaradt termékekben. Wackernagel a szonettet a német hármasságra viszi vissza, mintha az utótag csak egy rész volna. Látni fogjuk azonban, hogy a