Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1886

45 Az újabb korból egy fényre s ideális jellegére nézve páratlan családias rózsaünnepélylyel találkozunk, mely a porosz történelem évkönyveiben föl van jegyezve. Sarolta porosz kir. herczegnő 1829-ben Miklós orosz czárnak eljegyeztetvén, Potsdamból való végleges eltávozása előtt születése napján, julius 13-án tiszteletére nagy üi.nepélyt rendeztek. A szép főherczegnő ifjúságától kezdve a fehér rózsát választá kedvenczéül s eszményképeű!, a miért családias körben gyakran „Blanchefleur"-nek nevezték. E körülmény lön alapja Potsdamban „a fehér rózsa bájünnepélyének." Az ünnepelt arany-mennyezet alatt ülve a fehér rózsa varázsának szerepét vivé; Artus király asztaltársaságának lovagai pedig mintegy lijkori fénynyel s pompával kelvén ki sírjaikból, lándzsával, karddal s paizszsal hódoltak a fejedelemnönek. A hova csak szem tekintett, mindenütt, a hölgyek fején, a férfiak mellén, a terem falain, menynyezetén s minden szegletében ezer meg ezer fehér rózsa árasztá illatát s gyönyörködteté a jelenlevőknek öröm s fájdalom könnyűitől csillogó szemeit. A jelenlevő hölgyek mindegyike emlékűi egy ezüst-rózsát kapott, levelein az ünnepély évének s napjának számával. A berlini királyi lakban egy serleg, tetején ezüst-rózsával, a potsdami kastély termeinek egyikében pedig az ünnepély fö jelenetét ábrázoló falfestmény hirdeti állandóan a julius 13-ki szép nap emlékét. f) Irodalmi egyesületek s müvek. A rózsaünnepélyek mintájára, melyeknél a női erények nyerék el a rózsakoszorú jelképében a közelismerés, hódolat s tisztelet pálmaágát, a középkorban a troubadourok között fönnálló költői versenyek Francziaország legtöbb költőjét irodalmi egyesület létesítésére ösztönözvén, ezek pályadíjai szintén srirágok voltak, rendesen aranyból utánzva. 1323-ban a toulousi irodalmi ígyesület provence nyelvjáráson irt, legjobb költemény jutalmául arany-ibolyát űzött ki. 1355-ben már 3 díj szerepelt: a legszebb dalra arany-ibolya, idyllre izüst-jázmin, balladára ezüst-akáczvirág. A 15. század végén ezen intézmény oég nagyobb lendületet nyert „jeux floraux" név alatt, a szerelmében szerensétlen, de költői lelkületű Clemence Isaure gráfnö áldozatkészsége s szellemi yámolítása által. Halála után XIV. Lajos által 1694-ben s XV. Lajos által 773-ban az egyesület némi módosításokat szenvedett, mire az 50 évi szűnealést 1806-ban Clemence rendeleteinek új életbeléptetése váltá fel. Ennek )lytán május 3-án a következő díjak osztatnak ki: a legjobb óda jutalma 00 livres értékű arany-amarant, a legjobb szónoki beszédé 450 liv. értékű rany-vadrózsa, a legjobb 100 versből álló költeményé 250 liv. értékű ezüst>olya, a legjobb idyllé 200 liv. értékű ezüst aranyvirág (Chrysanthemum), Szüzanyát dicsőítő legjobb hymnusé vagy sonetté 60 liv. értékű ezüst-liliom, adrigal jutalma pedig egy szegfű volt. A toulousi irodalmi intézmény mintájára Barcelonában és Tortosában is akultak hasonló egyesületek. A toulousi versenyeken sok költő a dicsőség