Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1886

16 mig te szorgalmas voltál s magadnak készletet gyűjtöttél. Ugyan mibe kerülne neked, ha engem most a bajból kisegítenél ?" A hangya feleié : „Te az éjjelt, nappalt szerelmi tépelődéssel töltéd, én meg serény tevékenységgel. Majd virágzó rózsáddal voltál elfoglalva, majd meg a tavasz bájaiban büszkéikedéi. Váljon nem tudtad-e, hogy minden tavaszra elkövetkezik az ösz is, a derűre a ború?" Barátim! alkalmazzátok e történetet magatokra s tudjátok meg, hogy minden életet előbb-utóbb a halál vált fel", s minden élvezetnek, meevan ' > O a maga, legalább a megszűnés okozta keserűsége. Ma még öröm, holnap már üröm. A kies völgyeket az élet utjain, kopár ós zord sziklák váltják fel! A maga értékét ismerő költő magát csalogánynak nevezve, saját sirversét igy irá meg: Mióta a tudományok kertje virul, sohasem hallatá abban fülemüle hangját édesebben. Képzelheted-e, hogy ily csalogány sirján rózsát nem találsz.''! A perzsák 14. századbeli Anakreona, Mohammed Semszeddin Hafiz, a rózsának, szerelemnek s bornak még öregségében is vidám megéneklője 182 gazeljában a rózsát 261-szer említi. Dalai még most is élnek a nép ajkán. Roknabad partján, maga ültette cyprusok és rózsák árnyékában nyugszik a nagy költö, -nem messze Siraztól. Sírja közelében van Perzsia legnagyobb szónokának és történetírójának, Naszszafnak, s ettől egy órányira Saadinak sírja. A 15. századdal a perzsa költészetben hanyatlás állván be, a 16*. században, az osman uralom korszakából még Fazli „Gül és Btilbül" („A rózsa és fülemüle") czimü (60 énekből és 2500 versből álló) regényes költeményét említem, mely által a költö nevének örök babérokat szerzett. A költemény megérdemli, hogy azt mélyebb képletes jelentése miatt, rövid vonásokban megismerjük. Az Isten segítségül hivása után — mi az egész műnek mysticus jelentméDyét előre sejteti — a legmegragadóbb s jellemzőbb vonásokkal leirja a költö Tavasz király birodalmát, s Fővárosát, Rózsaligetet, s abban különösen Rozsa szépségét. Chiser folyó megismerteti vele bájait, mire ez hiúságában a keleti szelet bizza meg, hogy elragadó voltát mindenfelé hirdesse. Útjában találkozik a csalogánynyal, ki — mint igazi énekes — szeret, a nélkül, hogy még tudná kit ? Beszél neki a Tavasz birodalmáról, Rózsaligetröl s Rózsa szépségéről, mire a csalogá,ny az ismeretlen szépség iránt szerelemre gerjed, jóllehet a keleti szél tartózkodást ajánl neki. Együtt mennek a szép Rnzsa városába, hol a csalogány egy cyprusra ülve hallatja, az éjhez, holdhoz, regghez és a naphoz intézett panaszos dalait. A szendergő Rózsa a varázshangok hallatára rokonszenvesen tudakozódik az epedő dalnok után. A Jázmin közvetítésével leveleket váltanak, de derengő boldogságuk egén mindkettő részére vészthozó fellegek tűnnek fel. A cselszövő Jáczint és az irigy Tüske, a gyöngéd udvarló ellen törnek s a Tavasz királynál bevádolják, mit midőn ez az Ibolyának elpanaszol, ellenei tőrbe ejtik s fogságba kerül. A Nyár király forró szeleivel elhervasztja, tönkreteszi Rózsaliget városát. Öt követi az Ősz és Tél király, kik ellen Tavasz délfelé, Newrus királyhoz (nap-éj-egyen) fordul segítségért, kivel elleneit elűzi s trónját ismét elfoglalja. Ekkor Rózsa megemlékezik fogságban levő kedveséről, kit meg is látogat; Tavasz királynál számára ke-