Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1884

25 tatlan kioltása mindenkor össze vala-e kötve vagyon-elkobzással is, vagy csak azon eset­ben, lia a vádlott az Ítélet kimondása előtt önkényt számkivetésbe ment ? Lysias nagyon általánosan beszél. 1 Demostlienes azonban ide vonatkozólag határozottan kimondja, hogy a vagyon-elkobzás csak az önkénytes számkivetés esetére szorítkozott. Meidias ellen tartott beszédében ugyan azt mondja, hogy a szándékos gyilkosság halállal, örök számkivetéssel és vagyon-elkobzással büntettetik ; 2 mivel pedig a kivégzett számkive­tésbe már nem küldhető, tehát itt a vagyon elkobzása csak az örök számkivetés esetére (asicpD-fía) szorítandó: de másik helyen már világosan kimondja, hogy az örök számkivetéssel van összekapcsolva a vagyon-elkobzás. Miután t. i. nem szándékos emberölés miatt számkivetésben levőkről szólott, a szándékos gyilkosság miatt szám­kivetettekről mondja, hogy ezeknek javai elkoboztatnak. 8 Antliiphonnál a vádlott az / Areopag előtt következőleg szól: En ki akarom mutatni előttetek, hogy több okom volt félnem a gyilkossági vádtól, mely ellen most védekeznem kell, mint a pertől, melybe engem a megölt keverni akart. Mert ha én azon pörben elitéltettem volna, akkor elvesztettem volna javaimat, de nem hazámat és életemet, és barátaim jóaka­ratú támogatása ismét fölsegített volna. Míg ha most elitéltetem és meg kell halnom, akkor kibeszélhetetlen fájdalmat hagyok gyermekeimre, magam pedig öreg ember létemre hazátlanul kóborolhatok idegen földön kéregetve. 4 E helynek érteménye csak a következő lehet: ha gyilkosság miatt elitéltetem, akkor vagy meghalok, és ezáltal kibeszélhetetlen szomorúságot okozok gyermekeimnek, vagy számkivetésbe megyek, és akkor mindenemből kifosztatva mint koldus kóborolhatok idegen földön öreg nap­jaimra. Ide vonatkozólag mondja Pollux is, hogy az Areopag elől az első beszéd után számkivetésbe ment vádlottak elkobzott javait a poléták (ítwXTjTai) elárusítják. 5 Ugyan­ezen büntetéssel sújtotta a törvény az értelmi bűnszerzést a szándékos gyilkosságnál (poúXs'jatc tpóvoy éxooaíoo). 6 A gyilkossági kísérlet (Tpaü|j.a sx rcpovoíac) sohasem büntet­tetett halállal, csupán számkivetéssel. A számkivetés sem volt örökös, mint a gyilkos­1 Lys. or. 1. 50. s-fw fáp vüv xai nspi toö aojaaroc xai rspi ziüv ypYjjAÓcwv xai icspi Tö>v aXXwv ájcávToov xiv§oveúw. 2 s~slí>' o! rpovixoi (vőjj-ot) toó? [jisv sx jrpovoíac ájcoxtLWÚvtac í>aváx(;> xaí ástrpuYta xai §YJ;j.súast TÜJV Ó7rapyóvT(ov ÍTÍJV.OÖCJ'., TOÍ>? SS axooaíw? aíSsasw; xai (piXavfrpoma? 7ioX­Xtj? rjiííúaav. (Dem. c. Meid. §. 40.) 8 TÜ)V ?ap sx jrpovoía; (jrstpoveoXÓTWV) SsSrj{j.suTat xa ővta. Dem. c. Aristocr. §. 45. 4 Antiph. Tetr. I. [3. §. 9. : áXoö; |isv ^áp rfjv fpatpíjv nj? fisv oiaía; ^ST] sxanrj­aó^svoc, toö Ss atójj.aTo; xai ríj? 710X510? oux aTreaTSpoúpjv, TispcfevójAsvo; ős (xai Xsi'-p­dsí?) xav epavov jtapá ta>v <píXu>v aoXXé£a<;, oux av sic xa sayara xaxá •flX-Sw sáv Ss vöv xaraXirjcp&ei? íxo&ávu), ávóa-.a ÖVSÍSYJ 'M- jrataiv ójroXsí<|>W, 7) tpofoív yépw xai aJtoXt? U>v S7CI £svíac jrcwysúaco. 5 rác rwv ki 'Apstoo Jtáfot) fisrá róv rcpótepov Xófov tpufóvta>v ousía? xai tá SsSirj­jisujisva jtwrpáaxoost. Pollux YIII. 99. 6 Antiph. I. §. 20. 27. — Demostli. or. 40. §. 32. — Lys. 13. §. 56. — u. az or. 3. §. 38: st? ro'.örov o/töva xadéanrjxa, sv (;> xai jtspi vfjz JratpíSoc xai ríj? ouaía? tf;? S[jia'ji05 ájráanj? xtvSovsúw.

Next

/
Oldalképek
Tartalom