Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1884

14 kosságra szabott büntetés nem volt alkalmazható; mégis az emberi életet oly megbecsülhetetlen jónak tartotta az attikai törvény is, hogy némely esetekben még a !fóvo? áxoúaioc-t sem akarta büntetlenül hagyni. A mai büntető jog ide vonatkozólag megtartotta a római jog megkülönböztetését a culpa és casus között. Culpa van ott, a hol a halál valakinek bűnös mulasztása miatt következett be; casus ellenben ott van, a hol a balál másnak bűnös mulasztása nélkül, valamely szerencsétlen esély következménye. Az első eset a mulasztás fokozatához mérten bűnös, az utóbbi ellenben teljesen bűntelen. Az attikai bűntető jog azonban a mai culpa és casus-féle benső megkülönböztetés nélkül egyszerűen büntetlen cpóvo? axoócjioc-nak tartotta aj az ölést a bajvívásban nyilvános játékok alkalmával.

1 b) Polgártársának megölését háborúban, ha tévedésből ellenségnek nézte.

2 c) Ha az orvos hibás kezelése következtében halt meg valaki.

8 Ezen esetekben azért nem volt helye a büntetésnek, mert hiányzott a irpóvoia (a szándékosság). De hogy a cpóvoc áxoóatos-nál az attikai fölfogás közel járt a mai fölfogáshoz, Antiphonnál világosan látható. A szónok szerint egy gyermek véletlenül megöletett a dárdavetésnél. Vetélytársa e miatt cpóvo; áxoúato<;-ról vádoltatott. A vádlottnak védelmére kel atyja és azt bizonyítja, hogy a megholt a maga vigyázatlanságának lett áldozata, az ő fia nem követett el mulasztást, és így büntetést nem is érdemel.

4 Különben a büntetendő (fóvoc áxoóaioc-t egy évi számkivetéssel sújtotta az attikai törvény a politikai ránál egy ökröt ütött le. Azután maga számkivetésbe ment, a bárd fölött pedig a Prytaneumon ítéletet mondottak, es a bárdot a tengerbe vetették. Ezen túl e bíráskodási szertartást mindannyiszor ismételték, valahányszor élettelen tárgy emberi életet kioltott. (Dem. c. Aristocr. §. 76: sáv Xíd-o; r; £6Xov T) sídr^o: rj ti TOIOÜTOV é[j.ssoöv -a*á£vj, xai töv (isv jjaX&vta a-j-voT) z'.z, abtb d' sidy xai syj

( zb töv '.póvov sipfaauávov, zciúzolz svcaöO-a Xa-f/ávstai.) — A Phreattys törvényszéke Pyrseus kikötő Phreattys nevű öblében (sv 4>'psaxroi) ülésezett. Nevét, a mint Harpokratio bizonyítása szerint Theophrastus a törvényekről írt munkájában állítja, Phreattos nevű hőstől (á:ró Tivoq í&psdÍTTOu %wo?) vette (Sigon. De Eep. Ath. pag. 19.); alapíttatott pedig Demophon király által, midőn Teucer a trójai háborúból hazájába, Salamisba visszaérkezett. Mert Pausanias szerint (I. 28. 12.) Teucer állott először ezen törvényszék előtt, midőn testvére, Ajax halálának gyanúja alól tisztázni akarta magát atyja, Telamon előtt. A Phreattys elé idéztetett az, a ki mint axwv xTsíva? számkivetésben elt. de mielőtt a megöltnek rokonaival kibékült volna, másik, szándékos gyilkosságot követett el. Az ilyennek nem volt szabad Attika területére lépni, hanem hajón kellett közelednie a Phreattys-öbölhöz, a hol a törvényszék ülésezett, és itt kellett magát védenie. Ha elmarasztaltatott, lakolt; ha pedig fölmentetett, előbbi bűnéért visszatért a számkivetésbe (Demosth. C. Aristocr. §. 77—80.). 1 áv TI? c/.ífAo'.c ATTGXTSÍVFI t.vA, TGÖTOV óípcasv ODX áSíxsív. 2iá zí; ou TÖ a'jp.páv saxá'Jyazo, áXXá tTjv toü Ssőpaxóto? Siávotav. Dem. or. 23. §. 54. 2 rcáXtv áv sv ~oXéaw tprjoiv, á-fvoVjaac, xai toörov sivai xaífapöv si yáo syó) ríva, TWV svavuwv oiYjdsic sívao, őtétpdsipa, OU Síxrjv újrsysiv, áXXá AOFFVWJITJI; RR/sív Síxatóc etjj.'.. Dem. or. 23. §. 55. 3 si Sé zoi xai Ú7tö toö tatpoö átódavsv — ó jisv iarpóc oo tpovsuc autoö SSTÍV (ó ^áp vó[j.oc áítoXúst autóv.), Antiph. Tetr. 3. 7, 5. §. 4 Antiph. p. §. 3—11; y §• 4—11 ; § §. 8—9. Dem. or. 23. §. 45.