Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1884

15 jogoknak és vagyonnak érintése nélkül. Ebben alapúi azon gondolat szolgált, hogy az istenek haragját vonják magukra, ha a tettes büntetlenül marad hazájában.

1 <t>óvo? áxoústoc-nak véteték a rábírás olyan tettre, mely valakinek halálát okozta a nélkül, hogy az szándékoltatott volna. Ez volt a PoúXsocu; cpóvoo áxooaíoo. Ennek példáját látjuk Antiphonnál, hol a Choreg vád alatt állt azért, mert egyik alattvalója által a Choreutának italt adatott, és az ital ennek halálát okozta. Azonban a vád is hangoztatja itt, hogy előre megfontolt szándékról szó sem lehet.

2 A vádlott számkivettetett ezen bűnben is, mint a <póvo? axoóa'.o? egyéb eseteiben.

8 B) Perrendtartás az emberölés eseteiben. A magánvádtól (Síxrj) megkülönböztetve a vérvád azért, mivel érintette a községet is és azon jogbiztonságot, melyet az állani alattvalóinak nyújt, közvádat (fpa'fifj) képezett. Míg magánvádat csak a károsult emelhetett, addig közvádat minden attikai polgár emelhetett, mivel ez esetben károsult vala az állam és vele minden polgára is. A vérvád azonban e tekintetben némileg kivált a közvádak (fpacprj) közül. Mivel Drákó az ősrégi vérboszú nyomán a családnak jogát az emberölés eseteiben sértetlenül hagyta, azért vérvádat csak a sértett fél (ha még életben volt) és a rokonok emelhettek. A keresetek kiilönfélesége szerint különfélék voltak a hatóságok is, melyek előtt a kereset megindíttatott. Az illetékes hatóságnak tiszte volt a vád alá helyezési határozatot meghozni, a vizsgálatot teljesíteni, a teljesen fölszerelt pört az illetékes bíróság elé terjeszteni, a tárgyalást vezetni és az Íteletet kimondani; ezen hivatal törvényszéki elnökségnek (r^fJ-ovía Sixaatrjpío?)) neveztetett. A vérvádakban az elnökségi tisztet az apyoov paaiXsó? gyakorolta. Miután a vád beadatott (ajts^pá^aro) és azt a r^éu.uyj Stxaanjpíoo elfogadta, a vádlott a vallási szertartások helyeinek és a köztérnek látogatásától eltiltaték. A tilalmat a rokonok jelentették ki. Arra nézve, hogy a rokonok alatt kik értendők, Demosthenesnek kézirati szövegei és a 409/8-ból ránkmaradt fölirat egybevetése által igyekszem megfelelni. Demosthenes szövege: jrpostrcsív T<;> xtsívavtt sv á^opa svtö? ávs'-ptór/jto? xai ávs^'-oö, aovSiwxs'.v ős xai ávs^iwv jráiSa? xai fa^ppooc xaí ávs<j<iob: xai zsvttspo'j; xai áve*JitaŐoü? xai cppáíspa?. A fölirat szövege pedig: auvS'.wxeiv 5s xai ávs<]UO£>í xai 'VS-J/.MV ;rai§a; xai 7ajj.ppoü? xai 7csvíkpoöc xai cppátspac (20—23. sor.). A kiadók nagyrészt kihagyták 1 o t£ fáp ájiGxtsíva; áxooaíoií xaxoi? 7rspi7rsosiv Sóxató; sauv, 3 ts 8ia<pí>apsis ooSsv yjaaov áxooaíwc, i] sxooaíwc pXarpí)-si<; áSíxoít' áv ATTFIWPYJTO? YSVÓJXSVO?. Antiph. Tetr. 2. 7. §. 7. 2 atkoi oí XATTRJFOPOI ó{«.0X070i>ai ]J.T

( ix rcpovoíac, JJ.7jS' éx 7tapaaxsu7ji; ysvscsttai töv tí-ávaxov tí|) rcaiSi. Antiph. or. 6. §. 11. 19. 8 avá-pttj -,'áp sav ó|j.síc xatatJíYjtpísrj'jtts '— síp-fsadat jróXsw;, ísp&v, xfanúv, áywvtov. U. o. §. 4.