Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1884

13 zsarolt ki tőlük azon ijesztgetéssel, hogy különben ellenök a |J.or/óg raegölesónek jogát gyakorolja. 1 Itt említett esetekben a tpóvo? (emberölés) nem csak hogy meg volt engedve mint jogos tény (Síxato?), hanem ez esetben a tettes még a vallás által előírt tisz­tulási szertartások alól is föl volt mentve. 9 Plató azt mondja, hogy az ilyen egészen tisztának tartassék. 3 3. Harmadik osztályba tartoztak a véletlen emberölés esetei, melyekben vagy az ölésből hiányzik a npóvoia, vagy pedig a fölbújtás nem irányált ölésre, melyekből tehát a dolus malus praemeditatus hiányzott, mivel ily esetekben a halál a cselekvés vagy fölbújtás szándékolt okozatának nem mondható. Ilyenek a tpóvo? áxoóaios (veletlen emberölés) és a PoúXsoats cpóvoo áxooaíou (bűnszerzőség a véletlen ember­ölésben). — A Drákóról maradt törvény egyenesen azt az esetet említi, ha valaki másnak halálát okozza nem szándékosan (jj.í) sx Jtpovota?); 4 a monda pedig ezen bűn fölött itélő törvényszéknek, a IlaXXáSiov-nak alapítását a trójai háborúra viszi vissza. 5 Ámbár azon esetben, ha a jipóvota hiányzott, a gyil­1 auvsauxotpávtsi xai o5to; (Stétpavó;) sí uva £évov ap/wia rcXoóaiov Xápot. spatrrijv aorij?, wc TJ.otyöv SÍT' aorfl i'vSov ajtoxXsíwv xai apfóp'.ov -pat-óusvo? JIOXÚ. ., (STStpavo?) 'Ercaívetov spaarfjv óvta Nsaípa? taotrjai jraXaiöv xai jroXXá ávTjXwxó'ca sí? aóríjv ... Xaji.­(3ávsi ij-oi/ov iírt rj) íhvfatpl rjj NE a ipa. taurrjol xai sic cpópov xaraar/jaa? TtpáTTsrat u.vác tpiáxovta. Dem. or. 59. §. 41., 65. 2 áXX' (ó Apáxwv) sfhrjxsv s<p oí? e£sívai áíioxT'.vvóvat xáv otkw ti? Spaairj xafl-apöv Stwpiosv etvat. Dem. or. 20. c. Leptin. §. 158. 8 íiávtwc xaö-apó? satco. Plat. leg. IX. 874. 4 xai sáv fr/j EX jupovotaC XTSÍV^] uva, cpsü^etv, fölirat tizedik sor és Dem. or. 23. §. 44, 50, 54, 71. — or. 21. §. 43. — or. 37. §. 58. — or. 38. §.21. 5 Paus. I. 20. 5. — A Palladion vértörvényszéke a város délkeleti részén fekvő Palladium nevű templomtól vette nevét, mivel ezen templom mellett ülésezett. E törvényszéket Demophon király szervezte 1183. Kr. e. Keletkezésének okára nézve a vélemények eltérők. Harpokratio elbeszélése szerint Agamemnon és az Argivok Trójától Athenbe érkezvén a Palladiummal, tőlük Demophon a Palladiumot erő­szakkal elvette, azok közül pedig, a kik ellenállottak, sokakat leölt. Az itt elkövetett gyilkosság és csel elbírálására szerveztetett a vértörvényszék a Palladium mellett 50 athéni és 50 argiv férfiúból. — Pausanias szerint azonban (I. 28—9.) más okból állt Demophon először e törvényszék előtt. Beszélik — úgymond Pausanias •— hogy a hazájába visszatérő Diomedes éjjel eltévedvén Phalereben kikötött és az argivok, kik vele valának, mint ellenséges vidéken szokás, zsákmány után láttak, a sötétség miatt nem tudván, hogy Attikában vannak. Demophon király nem ismervén fel őket, rajtok ütött, közűlök többeket leölt, elvette tőlük a Palladiumot és haza felé indúlt; azonban lova útközben elgázolt egy athénit, ezért a királyt — mint axwv xrsívac-t — az elgázoltnak rokonai ezen törvényszék elé állították. Az Areopag, Delphinion és Palladionon kívül még más két vértörvényszék is vala Athenben: a Prytaneion és a Phreattys. — A Prytaneion, mely az Akropolis éjszakkeleti részén fekvő államépület mellett ülésezett, nevét a helytől kölcsönözte, a mely mellett ülésezett, szervezetét Erechteus királytól nyerte 1399. Kr. e. Törté­netét Pausanias (I. 28. 11.) következőleg beszéli el: Erechteus király uralkodása alatt Athenben a pap, ki potr-póvo? vagy (3ooTÚ:ro?-nak mondaték, IIoXisó? Zeóc oltá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom