Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1883

— 40 —• / a: é\ J á/tera.. a világosságnak kitéve megbarnulnak. Wedgewood és Davy angol chemikusok már 1802. évben e sók oldatába mártottak papírszeleteket, melyekre leveleket vagy más e féléket raktak; a papírszeletek a világosság behatásának kitétetvén, azok ott megbarnultak, hol a papírszeletet levél nem védte, s így tehát a levélkörképét nyerték. De ha a fedötárgyat onnét elvették, lassanként az egész papír megbarnult. Níepfje Nícophore, franczia földbirtokos, Chalon sur Saoneból, szintén ily konturás képeket állított elö; később azonban azon gondolatra jött, hogy Porta által szerkesztett sötét kamrát, melyet eddig játékszernek használtak, képek létrehozására fogja felhasználni. A sötét kamra eredeti alakjában nem más mint egy négyszögű szekrény, egyik oldalán apró nyílással (1. az 1. ábrát). A kamrában a nyílással szemközt lévő falon a kamra előtt lévő tárgynak képe fordítva lesz szemlélhető. Ez ugy származik, hogy pl. abc fának visszavert sugarai és pedig a-ból az apró nyíláson keresztül hatva a'-ben, b-ből b'-ben és c-ből c'-ben tükröződnek vissza; természetes dolog, hogy más sugarakat nem kapván ii' mint a sugarakat az apró nyílás miatt s hasonlóképen a többi is, csak ezeket adhatják vissza. Még jobban érvényesül e tény ha a nyílásba egy kétszer domború lencsét helyezünk. Tly lencse tapasztalat szerint (1. a 2. ábrát) távol eső tárgyról (A B) kicsinyített s fordított képet ad (a b) s megfordítva közeli tárgyról fordított, de nagyított képet. Ily szerkezetű kamrát használt Niepce képeinek előállítására. Erzé2. á-bra. keny lemezre nézve azonban eltért az eddigi tapasztalattól; a sókat elhagyva aszfalt és lavandula olajból készített oldatot s azzal ónlemezeket öntött le. E lemezeket helyezte a sötét kamra hátsó falára, hol a kép keletkezett. Azon helyek, melyeket a világosság érintett megbarnultak, azaz sárga mezőben barna képet kapott. Hogy a képet állandósítsa, a lemezt lavandula olajba mártotta. A lavandula olaj a világosság által érintett helyeket nem olvasztotta fel, csak azokat, melyek a világosságnak kitéve nem voltak, — így kapott ónlemezen aszfalt képet. így lön Niepce megalapítója azon művészetuek, mely mai nap hódítva járja be az egész világot; öt méltán nevezhetni a fotografia atyjának, jólehet a mai fotografia egészen más anyagokkal dolgozik. Már ö maga belátta, hogy találmánya még csak bölcsőjében nyugszik; mutatják ezt töprenkedése s szakadatlan szorgalma, melylyel a megkezdett uton haladott s azon számtalan kísérlet, melyeket képeinek tökélyetesedése czéljából tett. Tíz évig fáradott a nélkül,