Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1882

— 36 — 2. Mondattanáról „A Beszéd Részeinek elrendeléséről" maga a Dbr. gr. is megvallja, hogy belőle „nem tsak aprólékosságok hanem szükséges dolgok is maradtak ki (Elöljáró Beszéd XXV. 1.). A Dbr. gr. azonban a legelemibb mondattani fogalmakat sem deríti fel, minők az állítmány, tárgy; előtte Péteré, Péternek, Pétert, Pétertől egyformán mondódott, praedicatum (22. 1.). Vegyük azonban számba, hogy Verseghynek jóval később (1825.) megjelent grammatikájában is a subjectum, alany „mondásnak tárgya", az állítmány, praedicatum meg a „mondás állítása" (M. (Iram. 338. 459. 1.). Az anyag rendezése legérdemesebb, a szabályalkotás legkorrektebb Beregszászinál, Gyarmathynál az utóbbi többször a naivsággal határos (V. ö. -ban ragaszt, szereti a vagyonos mássalérthetöket Nyvm. II. 116. 1. alatt, mikor látható dologról szóll, a'kor tulajdonképen jelent: az asztal alatt. De mikor láthatatlan dologról szóll, a'kor tulaj doni tásképen Nyvm. II. 130. 1.). Azon kívül Gy. szabályait többször nem is magyar, hanem latin nyelven szerkeszti. A Dbr. gr. még közelebb áll az irodalmi nyelv színvonalához, mint Gyarmathy, ki erdélyi alak és mondattani sajátságokat, provincialismusokat, szentesít. így a nit ni ragok, a -nál, -hoz ragok többes alakjai: A Papnit (=Papéknál) jártam; menj a Papni.. (Nyvm. II. 115. 1.). Különösen a tárgyas igealak használatában tűnik ki provincialismusa: szerette-is az (szegény) lenni (Nyvm. II. 37. 1.). Minden ember szeretné jónak tartatni (Nyvm. II. 79. 1.). Szeretném vélle találkozni. Elfelejtem imádkozni. Restellem irni (Nyvm. II. 80. 81. 1.). Révainál éppen paradigmául akad meg e tájszó: tálgyú (= kelevény) El. Gr. 494.). Ha a Dbr. gr. alaktani tévedései kifejezést nyernek mondattanában: Gyarmathynál a birtokos szók iránti elfogultság az, mely kirívó módon lép előtérbe mondattanában; első helyre teszi őket, mint a „mellyek a magyar nyelvet különösen kedvessé és kellemetessé tészi" (Nyvm. H 11. Vö. Pulchra sed difficilis ungaricae linquae proprietas" 0. Gr. 439. A Dbr. gr. szerint ,a személlyek' többes jegyét a k-t a ragasztékos neveknél kihagyhatni: a katonák fegyvere; a magyarok királlyá s nem a katonák fegyverek, a magyarok királlyok (55. 1.). Gyarmathynál: az asszonyok szokása- szokások (Nyvm. II. 36.). A Magyaroknak Istenek. Nem pedig Isteneik. Ellenben lehet mondani. A Magyaroknak Királlyok most tsak egy, de sok Királlyaik megholtanak. (Nyvm. II. 52. 1.). Péczelinél sem következetesen: magok hasznok | Eleinek székekbe Törvényeink megtapodások nélkül stb. 1. Szom. játékok. 1789. De: Istenek végezése | Eleimnek véréért stb. Ismeretes dolog, hogy Révai az „embereknek életök" szerkezet mellett van. 0 különösen megkívánja, hogy a birtokszó személyragja (a birtokos szrag) a birtokos személyeket kifejezze, ezeknek számi — egyes v. többes — ismétlését