Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1882

II. A Debreczeni Grammatikának első bírálója Révai*). Ő több pontra nézve nem ért egyet vele, így a genitivus rag magyarázatára nézve (Elab. gr. 394. 1.). A birtokszó többes alakjainak elnevezését is megrója (U. o. 451.1.). Nem elégíti ki a partic. praes.-nek •— való-val magyarázata (769. 1.); a „viselő" gerundium ellen szintén kikel; szerinte a magyarban nincs gerundium (u. o. 804. 1.). Az ikes igék vétségeit érinti, kölönösen pedig megtámadja a három forma felvételét az igeragozás körében (963—966). A tsonka forma alaptalanságát külön is kimutatja (u. o. 971 —972. 11.). Egyéb tanait nem igen bolygatja —• mit tartsunk e tanokról ? Bizvást állíthatjuk, hogy tudományos értéküket tekintve, a Dbr. gr. részint kortársainak színvonalán áll, részint föléje is emelkedik. 1. A helyesírás kérdését illetőleg Verseghy már Proludiumában ypsilonista: tartománynyok provincia eorum (10. 1.); inkább tudgya, mint tugygya „ne gy e gutturali g (tug) proveniere puteatur" ; nádgya | szánynya v. szánnya | látytya v. láttya. (L. Riedl Fr. tanulmányát Yerseghyröl. Nyelvőr IX. 493—495.11.) Gyarmathy (Okoskodva tanító Magyar nyelvmester i 794.) erősen hajlik a jotismus felé: rojtjai | szarvazatjait | szülöttjeinek (Nym. I. 140. 1.) | látja, látjátok (u. o. I. 202, 225.) ] barátja, vállogattja (azaz vállogatottja), balja (u. o. II. 15. 1.). Nem szídgya hanem szidja „minden jó Magyar irók értelmi szerint, azon betűk (t. i. d, t, n, gy, ny) után-is j betűt kell tenni: szidja, vonja, tanítja; hányja, hagyja" (u. o. I. 225. 1.). A Dbr. gr. is inkább a jotismus barátja. E szempontból nem is gáncsolta Révai. Beregszászi Pál („Versucli einer magyarischen Sprachlehre... 1797.) inkább ingadozik a két irány között: gondja, haragja, utja. . (Vers. 87. 1.) — de irigygye, rongygya, törvénnyé, atytya, anynya .. (u. o. 90. 1.). A Dbr. gr. a translat. -vá -vé mássalhangzóját már nem tartja oly lényegesnek: földé kerté transl. ragos alakok, a tővégi két mássalhangzó miatt; ugyanez a sorsa -val -vei comit. ragnak is (D. gr. 24, 126. 11.). Egyébként helyesen magyarázza pótlással a porrá, vérré alakokat. Verseghy a v-t mindkét ragban csak epenthetikának vallja (vö. Tiszta Magy. 90. 1.). *) A birálók sorában tal/iljuk Kazinczy Ferenczet is, ki már liochefoucauld M?xim. fordításában s Sylv. gram. kiadásában s a Debr. Gram Irójinak „irgalmatlan vágásokat" ad. L. Kaz. F. Levelei Szentgyörgyi Józsefhez 101. 1.