Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

— 78 — Az arany pénzverés Romában sok ideig igen korlátolt volt, csak Julius Caesar veretett nagyobb mennyiségben arany pénzeket, ő volt egyszersmind az első, ki pénzeire saját arczképét vereté; e szokást megtartották a romai császárok is, kik alatt de különösen Augusztus alatt az érmészet a tökély legmagasabb fokára emelkedett. Julius Caesar kétféle névértékű aranyokat veretett, u. m. aureus és fél aureus-okat. Az ókorban egy romai font ezüst 75 frankot ért s egy romai font arany 900 frankot, a két fémnek egymáshozi viszonya tehát ugy aránylóit egymáshoz, mint 1: 12. A aureus veretett '/<o r. font aranytartalommal, vagyis minden aureus 8-185 gramm tiszta aranyat tartalmazott, értéke volt 100 sestertius, vagy 25 ezüst dénár; a fél aureus veretett '/so r. font arany tartalommal, 4'09 gr. aranyat tartalmazott értéke volt 50 sestertius, 12'/

2 ezüst dénár. Romában még idegen népek arany pénzei is voltak forgalomban, azonban ezek nem mint pénzek, hanem csak mint áruczikkek szerepeltek. Augustus korában az aureusok oly arányban verettek az ezüst pénzekhez, mint 1: 135, alatta a vert pénzek a művészi kivitel legmagasabb fokára emelkedtek; a pénzverés ily tökélye vagyis virágzása azonban nem sokáig tartott. A pénz a későbbi romai császárok alatt, elkezdve Nérótól, mind veretre, mind finomsági tartamra nézve fokozatosan rosszabbá vált ugy annyira, hogy Gallienus idejében (260—268 Kr. u.) a dénár már csak egy megezüstözött réz darab volt igen silány nyomással. A romlott és értéktelenné vált ezüst pénz használatával folytonosan emelkedett az aranynak becse, ennek következtében kivitetett Olaszországból, a miért is Nagy Constantin császár (306-ban) az aranyt tette törvényes fizetési eszközzé, a pénzügyet megjavította, jó ezüst és arany pénzeket veretett és pedig oly viszonyban, mint 1: 15. ő aranyból solidusokat veretett 40 ezüst dénár értékben. Constantin idejében az arany solidusnak értéke a mai pénz szerint tett körülbelül 6 frt 50 kr. Ezen pénzrendszer nemcsak fönnmaradt egész a nyugat-romai birodalom megdüléséig, hanem midőn az összedűlt birodalom helyén uj államok alakultak, mind a germánok, mind a frankok megtartották azt s eleinte annyira utánozták a romai pénzeket, hogy azokra még a romai császárok képeit is ráverették s csak későbben verették pénzeikre saját arczképeiket vagy nevük monogrammját, a hátsó lapra pedig egy keresztet. A középkor elején egész a tizenkettedik század végéig az egész ismert világon csak kétféle arany pénzek voltak forgalomban, egyik a nyugoti, másik a kelet-romai császárságtól vette eredetét, az előbbitől voltak a solidusok, melyeknek mintájára sokáig csak harmadsolidusok verettek, az utóbbitól származtak a bizanczi aranyok, melyeknek használatával minden nemzet történetében találkozunk.