Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

— 2 fi- — ban már nemcsak miiit ékszer és edény fényeleg, hanem a legtöbb áruczikkeken is ez díszeleg; a nemes fémek használata a műiparban is nagyban emelkedett, a lenge gálván-aranyozás és ezüstözés, az arany füst, a mely bőrön, papiroson, fán helyet talál, a porczellán- és üveg-aranyozás, mindez a további használatra el van veszve, az atomok birodalmába kerül vissza. Emlitsük-e még a fényképezést, festést, mily temérdek aranyat nyelnek ezek el. Hozzátéve a mely szerencsétlenség következtében hajótörés, tüz, vagy elásás által vesz el, ezen tényezőket pontosan összeállítani majdnem lehetetlen. Levasseur Francziaországra nézve, hol az ipar a legkifejlettebb állapotnak örvend, az évi ipari fogyasztást 57a millió frankra teszi; mi 5000 millió frank mellett 7«o perczentet tesz. Tooke és Neumark az összes fogyasztást, mely ránk nézve elveszettnek tekinthető évenkint 7* °/o-ra teszi. Ezen adatok után mint már lehetséges, habár nem is teljes pontosság­gal, de legalább megközelítőleg összeállítani a nemes érezek mennyiségét: Az egész termelés 1492—1848-ig, bele számítva az ó- és középkorból fönnmaradt nemes érczkészletet is, mint fönnebb lehoztuk, tesz: 44578 millió frankot — egy frankot 40 krajezárra számítva 17831 millió forint. — Ebből a keleti kereskedésbe megy . . 12500 millió frank 28% Kopás által stb. veszteség . . . 7778 „ „ 17-5 „ Megmaradt készlet 24300 ^ „ 54-5 ~ 44.578. " Az arany és ezüst termelés 1848-tól egész 1873-ig. Miután mindazon mozzanatokkal, melyek a pénzviszonyokat a legrégibb időktől fogva egész 1848-ig érintették, megismerkedtünk, eljutottunk az 1848-ik évhez. Nagy jelentőségű év! mely nemcsak hazánkban, nemcsak Francziaországban, hanem a pénzvilágban ép ugy mint a viiágforgalomban je­lentékeny hatást gyakorolt. 1848-ban födöztettek föl Északamerikában a kali­forniai aranybányák. A fölfödözés Lebrun franczia és Sutter schweizi nevéhez fűződik, ez utóbbi a Sacramento folyó egyik mellék völgyében egy patak men­tén fürészmalmot építtetvén, észrevette, hogy a patak medrének homokja fényes arany részecsekkel van telítve, ezen hir villámgyorsan terjedt el, ennek halla­tára a régi és az uj világból ép oly lázas sietséggel özönlöttek az emberek az üdvhozó Sacramentóhoz, mint 300 évvel azelőtt a spanyolok és portugallok az újvilágban fölfödözött arany és ezüst bányákhoz. Egymásután födöztettek itt föl az ujabb és ujabb aranytelepek, egyik gazdagabb a másiknál, aranyra ta­láltak minden érben, patakban, kiszáradt folyómedrekben s kutatták az arany menetét a halmok lejtőéig, a honnét az lesodortatott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom