Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

— 2 fi- — tani. Sokkal nagyobb mértékben van kifejlődve a kereskedelem, forgalom és ipar, mint a nemes érezek termelése, még pedig oly mértékben, hogy a koráb­ban elegendő nemes érezpénz, most már csak rézben födözi a szükségletet. A fönnebbi adatokból kiviláglik az is, hogy az arany termelés a tiezenkilenczedik század első felében tetemes lendületet nyert, az arany folyton növekedett, a két nemes fémnek értékviszonya azonban még is megmaradt azon arányban, mint volt a mult század végén. Ennek oka részint abban keresendő, hogy An­golországban, behozatván az arany valuta, 1816-tól egész 1847 ig 2270 millió frank értékii arany pénz veretett, a mely érték e század amerikai arany ter­melésnek 2/s tette. Továbbá az észak-amerikai Egyesült-államokban, melyek 1800-ban csak 5 millió lakossal birtak, a lakosok száma 1847-ben már 32 millióra emelkedett, kik is a nemes ércztermelésnek nagyrészét visszatartották. A nemes érezek fogyasztására nagy befolyással birt a kelettel, de kü­lönösen a Chinával folytatott kereskedés, a keletiek az egész világot elárasz­tották terményeik és iparczikkeikkel s ezek csak ezüsttel voltak megszerez­hetők. Humboldt Sándor e század elején a keleti kereskedés által évenkint el­nyelt ezüst mennyiséget 134 millió frankra teszi, ezen szám azonban átlag föl nem vehető. Levasseur pontos adatok után átlag véve az évenkinti kivitelt 35 millió frankra teszi, a mi 365 évi időköz alatt tesz 12460 millió frankot. Ezen tetemes nemes érez zsarnok kormány alatt nyögő, műveletlen nép kezeibe jutván, rejtett kincset képez, következőleg ez összeg az európai kereskedelemre legalább ez időre elveszettnek tekinthető. Az arany és ezüst mennyiségének kiszámításánál még a következő tényezőket kell figyelembe vennünk. A mi a nemes érczeknek, részint mint forgalmi pénzeknek, részint mint fényűzési czikkeknek használat általi kopását illeti, igen különböző adatok állnak ren­delkezésünkre : Jacob angol tudós az arany pénzek kopását súlyúknak %oo ra, az ezüst pénzekét pedig '/íso-re teszi. Dumas és Colmont 1838-ban a különböző pénzeken tett kísérletek után azt tapasztalták, hogy a kopás az 5 frankos ezüstnél évenkint 4 milli­grammot tesz. Roswag és Karmarsch a különböző államok pénzeinél tett kí­sérletek után azt tapasztalták, hogy a kopás a 20 frankos aranynál 0'018°/° a porosz arany koronánál 0'017°/o 5 „ ezüstnél 0030 „ „ „ talléroknál 0-027 „ 2 „ „ 0-094 „ az ezüst garasnál 020 „ 1 „ „ 0 159 „ az osztr. krajczárnál 0'066 „ A pénzügyérek a nemes érczből készült pénzek kopását átlag évenkint '/io %-ra teszik. Ugyanily perczent veszteséget vesznek föl az arany és ezüst­ből készült fényűzési és ipari czikkekre is, ugyanis az arany és ezüst korunk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom