Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1879

— 49 — tárgy sem bir, de továbbá nem is birunk a méréshez vagy megbecsléshez oly változhatlan mértékegységet, mint például ujabb időben a hosszmérésnél a métert. A tárgyak értéke számos tényezőktől függ: függ a kereslettől, a szükséglettől. a tárgyak sokaságától, függ az előállítására alkalmazott munkaerőtől stb. S noha maguk a nemes érezek már a legrégibb időktől fogva értékmérőül szolgáltak, azoknak értéke azonban korántsem volt mindig állandó és határozott. Az ó-kor értékviszonyainak meghatározására s az arany és ezüst becsének kijelölésére legbiztosabb és leghasználhatóbb méreszköz, mértékegység a gabonának ára és a napszám vagyis munkadíj. A gabona főkép pedig a buza, mint legszükségesebb tápnövény bizonyos időközökben állandó értékkel birt, épen igy volt a munkadíjjal is. Munkás kézre minden korban szükség volt s ezt habár nem is ugy mint jelenleg, de meg kellett fizetni akkor is, hisz a régi közmondás tartja: a munkás érdemes bérére. E kettő legjobban mutatja az áremelkedést és csökkenést, e kettő állandó viszonyban állt a nemes érczekkel mint értékmérőkkel; a nemes érezek értékének csökkenése ugyanis a tárgyak értékét és a inunkadíjt emeli, mig ellenben azoknak emelkedése ezeket leszállítja. Solon idejében, 570. Kr. sz. előtt, Athenben egy medimna buza (52-5 liter) 1 drachma volt, azaz 36 krajezár. (1 Hectoliter =1-896 medimna.) Igy egy hectoliter buza 8'05 gramm tiszta ezüstöt ért. (egy gramm ezüst 8 kr). Demosthenes idejében, 340. Kr. sz. e. ugyanott a buza ötször akkora értékre emelkedett, tehát egy Hectoliter buza 40 gramm tiszta ezüst, azaz 3 frt. 20 kr. volt Komában a császárság kezdetével egy medimna buza 18 sestertia volt (egy sestertia =9 kr), tehát egy Hectoliter buza 56 gramm tiszta ezüstöt ért. Plinius szerint Krisztus születése után az első években egy kilogramm kenyér 2 gramm tiszta ezüst volt, tehát 16 krajezár. S Diocletián alatt a harmadik század végén egy kilogramm kenyér még jó aratáskor is 6-5 gramm tiszta ezüstre emelkedett, mig korunkban egy kilogramm kenyér csak 1-7 gramm tiszta ezüst, tehát 14 —15 krajezár. Ezen időtől kezdve az értékviszonyokra nézve fordulat állott be, lassankint megszűntek az ujabb adók jövedelmei, mialatt a nemes érezek kivitele a fényűzési czikkek bevásárlására Arábia, India és Perzsia-felé növekedett. Később a császárok a barbaroknak adóztak, utóbb ismét a barbarok maguk jöttek zsákmányolni. 111. Valentinián törvénye 446 rendeli, hogy az arany solidusnak értéke 40 modius búzára (350 liter) teendő. Midőn végre a népvándorlás minden rémeivel s iszonyaival megindult, az érezpénz forgalom a romai birodalomban folytonosan kevesebb lett, az ezüst és arany készlet nagyobb tömeg között oszlott szét, ritkábbá vált, értéke nőtt, a tárgyak értéke tehát csökkent. 3