Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1874

— 59 — él. Ezen rovar igen jelentékeny kereskedelmi czikket képez, minthogy timsóval a carmin s majd minden bíbor festék belőle készül. Mexikóban a lefolyt században évenként 880 ezer font c o c h i n i 11 termeltetett, melyből a finomabb első szedés Zakatilla néven fordul elő; és az összes termelés ára 7'/a millió frtra becsültetett. Mindenesetre jelentékeny öszlet rovarhullákért! p]gy fontra 65,280 darab megy föl s igy évenként mintegy 57,446,400,000 állatkát gyűjtöttek, mihez természetesen sok kéz s türelem kívántatott. Humboldt S. szerint a cochinill kivitele még e század elején 6 millió frtot képviselt. Az úgynevezett vad piréket a vadon növő opuntiákról szedik, mely azonban silányabb mint az, melyet az e végett tenyésztett növények s állatkák után nyernek. — A pirék-tenyésztés Mexikóban korábbi, mint Amerika felfedezése, sőt C o r t e z korában állítólag a termelés sokkal nagyobb vala, mint jelenleg. — A cochinill tenyésztés most főleg 0 CL X CI C (h tartományban díszlik, hol nyáron át a nopál-opuntia földeken többszörös szedést tartanak. A spanyol kormány a mult század közepe táján, hogy a pirék termelés árát növelje, Yukatanban az összes nopaleriát kipusztítatta. — A pirékből különben csak a szárnyatlan nőstények szolgáltatják a festanyagot, melyek oly nagy számmal lepik el az opuní iákat, hogy ezek a rovarok fehér harmatától ugy néznek ki, mintha hóval volnának borítva. A nőstények ugyanis mint némely levelészeink liszt-harmatot, úgynevezett ragyát hófehérport, választanak ki magokból, mely nem csak a rovarokat, hanem környezetüket is belepi. — A szárnyas hímek legyekhez hasonlók, a légben repkednek s termékenyítés után négy hét alatt elvesznek. A szárnyatlan nőstények ellenben két hónapig élnek, mialatt a növényen mozdulatlanul maradnak s 150—200-an haladják felül számra a hímeket') Az indiánok a nopal-opuntiát — mint mi szőlleinket —dombok vagy házak körül ültetik s a piréket az esős évszak beállta előtt szedik; minthogy pedig a hűvös idő miatt könnyen vesznek, azért a pirék-lepte ágakat lemetszik s haza viszik, a nélkül hogy ez által a növény elszáradna; sőt ez nálok még tovább nő. — Hogy pedig az ekkor szaporodott ivadékot is megtarthassák, számukra moh vagy kokosz-dió rostjaiból fészket készítenek, melyből azokat a nopálra újra kiviszik, a hol gyorsan elszéledve, nedvvel erősen tele szívják magokat. — Vannak ültetvények, melyek szép sorban ültetett 50—60 ezer nopál opuntiát is tartalmaznak. A növényt nem engedik négy lábnál magasabbra felnyúlni, hogy a rovarokat könnyebben szedhessék, de azon növénypéldányok előnyben vannak, melyek több tövis és szőrrel látvák el, a virágot s gyümölcsöt ellenben rólok lemetszik. — Az állatkákat használat végett forró vizbe ') Muspratt Chemie IV. Aufl. 1875. 1075. 1. 12*