Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1874

— 60 — mártják, vagy gőzzel ölik meg s a napon megszárítják, vagy pedig forró lemezekre rakják. Első esetben az állatkák fehér porukat elvesztik s ez a kereskedésben fekete cochinill név alatt fordul elő; a lemezeni szárításnál pedig fehér poruk megmarad s azokat ekkor ezüst-szürke cochinill név alatt árulják. Ez utóbbi finomabb, azért a hamisítók mézga, tengeri s vörös földdel keverik,Európában pedig fagyagot, főszt, óloméleget stb. kevernek hozzá'). A spanyolok, Mexikó függetlenségi háborúja bevégezte után (1820) megkisérlették a nopál opuntiát országuk déli részébe átültetni s a piréktenyésztést meghonosítani. Ekkorig ugyan még csak a granadai partokon, M alaga, Yeloz-Malaga s Montril városok vidékén űzetik nagyban, mindazáltal már 1850-ben 801, 915 font nyers cochinillt adtak el Angolhonnak s minthogy fontját átlagvéve 5% tallérért árusíták, az összes termelés több mint 4 millió tallér jövedelmet hozott. 1826-ban Spanyolországból csak két cochinill pirék vitetett Jávába s jelenleg Pondok-Gedéhben már félmiliónyi nopál opuntia van, melyekről évenként 10 — 20 ezer font cochinillt nyernek, ezenfelül a sziget más részében is vannak nopaleriák, melyekről 1853-ban 90,000 font cochinillt gyűjtöttek

2). 1853. óta a kanári szigeteken is, főleg Teneriffán, miután a szöllőkór a borászatot majd teljesen tönkre tette — a piréktenyésztést meghonosították, mely most ezen szigeteknek majd egyedüli főtermelését teszi, s a melyeknek még azon helyein is díszlik, hol sem szőllő, sem burgonya nem terem. — Már 1857-ben IV2 millió font pirék vitetett ki s a termelés 1853-tól 1856-ig 4 millió fontot tett. — A francziák a piréktenyésztést Algírban szinte meghonosították. — Egy uj festanyag azonban, melyet F u c h s i n név alatt kőszénkátrány s anilinból (Indigó) gyárilag nyernek, sokkal erősebb anyagot szolgáltat, s minthogy divatszin is egyszersmind, a cochinill tenyésztést fenyegetni látszik; a pirék árát már eddig is nagyon leszállította

3). 3) A mézga-pirék (Coccus Lacca Kerr.) Kelet-Indiában, nevezetesen Pegu-, Siam-, Ássam- és Bengáliában a syleti és burdwári erdőség némely fáin élődik s ezek héján nedvfolyást eszközölvén,egy gyántanemü anyag, a 1 akin ézga keletkezését okozza. Ezen mézga a boinam (Ficus religiosa L.) indiai füge (Ficus indica L.) a mézgafa (Aleurites laccifera L.) indiai alma (Rhamnus jujuba L.) a b i h a r (Croton lacciferum L.) stb fákon található. A nevezett fák ágait november és deczember hónapokban a mézga-pirék ') Muspratt 1075. 1. 2) Leunis Botanik 639. 1. 3) Az anilint nagyban készítik, s minthogy ezen festék a savaknak jobban ellentáll s a napvilágosság sem árt neki, napról napra nagyobb szerepet (1859. óta) kezd játszani. Fuchsinen kivül hivják még Rosein, Fuchsiarin, Azalin, Magenta s Solferinói vörösnek is. V. ö. Leunis Bot. 392. 1.