Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1874

— 57 — kein azt a körisbogár helyett használják. — Ennek nedve, valamint maga az egész rovar is porrá törve, egykor köszvény s vizkór ellen gyógyszerül használtatott, s ugyanez képezte legfőbb alkatrészét a hires porosz titkos szernek is, melynek titkát Nagy Frigyes porosz király 1777. egy sziléziai pórtól, mint a víziszony (veszettség) elleni specificumot megvette. A nünükét mézbe mártva adták be a betegnek. Ujabb időben ismét felmerült a nünükéveli gyógyítás Lausitzban. Itt a nünükét összegyűjtötték s azokat maszlagos nadragulya (Atropa belladonna L.) leveleivel etették; a rovarok ürülékét ezután árnyékban megszárítván porrá törték, s ezt a betegnek kor s ereje szerint kis késhegygyei beadták. — Engalitschew orosz berezeg, a saratowi kormányzóságból említi (1844.), hogy az ottani korm. orvos dr. Wagner az aranyos d i s z é 1 y t (Cetonia aurata L ) használta sikkerrel a víziszony ellen. A nevezett orvos ezen rovar bábját a hangyabolyokból, hol az különös vendégszeretetet talál, kereste ki, s a mint a báb kikelt, ezt azonnal megölte, erősen bezárt edénybe tette s a betegnek mint port savanyítatlan vajas kenyérre hintve beadta'). — Továbbá a hangyák, — különösen a fenyves erdőkben tartózkodó vörös hangya (Formica rufa L.) is említendők. — A mint valaki a hangyabolyhoz közeledik, a hangyák potrohúkat befelé hajlítják s a mint ezen mozdulattal magokat egyrészt védállapotba helyezik, másrészt erős szagú savat lövellnek magokból, mely a feléjök tartott kézen ugy, mint világosságról nézett finom eső is, észrevehető. Ezen savat mint hathatós gyógyszert makacs csúz s köszvényes tagszaggatásoknál szokták ajánlani. Végre felhozandó még a ni é h is mint gyógyszer. Az észak-amerikai egyesült államokban 40—60 méhet kevés vizzel péppé dörzsölnek össze, erre azután forró vizet öntenek s a keveréket egy negyedóráig állni hagyják s azután megszűrik. Ezen méh forr ázat (thea) Gordon állítása szerint a nehéz vizelés (Stranguria) ellen sikerrel alkalmazható 2). Ha némely rovarokat tüzetesebben vizsgálnának, kétségkívül még több gyógyszerre lehetne bukkanni. f) Festanyagot némely pirékfajok szolgáltatnak, így a kermes

3) tölgyfán (Quercus coccifera L.) él a kermes pír ék (Coccus vagy Lecanicum ilicis L.). Bár festésre a rómaiak is használták (Plinius cocci granumnak, a középkorban vermiculusnak nevezték), mindazáltal csak 1714. óta ismerik természetét közelebbről. Előbb ugyanis gubacsfajnak tartották és csak a nevezett év óta tudják bizonyosan, hogy az egy, a félröpüek osztályához tartozó pirék nősténye s Dél-Európában a kermes tölgy ágain élődik. — Lejtős, más növény') V. ö. Dr. A. B. Reichenbach Praktische Naturgeschichte Leipzig 379. s 382. 1. 2) V. ö. Leunis Zool. 596 1. 3) Az arab-perzsa kerraas vagy kermes féreg által létrehozott, szótól, s Alkermes. Al, a vagy az, arab névelő. 7