Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1874

— 52 — Ezen méhfaj szelídebb természetű, szorgalmasb és bátrabb mint méhfajunk, melylyel azonban könnyen összevegyül s jól tenyészik. — Említendő még továbbá már a régieknél illatos mézéért hires hymettusi méh, mely nagy s hosszura nyúlt testtel s potroha gyűrűjén széles sárga sávval bír. Ezen őshírü fajt Drezdában jó sikerrel honosították meg. Végre említhető még a vörös hátpaizsocskával ellátott fehéren szorzott egyiptomi méh is, mely ÉszakAfrika-, India- s Chinában tenyészik'). b) A Manna. A manna keleten gyakran tápszerül szolgál, nálunk pedig gyógyszertárakban tartatik kis gyermekek kellemes édes ízű tisztító orvosszereül. A manna az által származik: hogy egy kis kabócza faj (Tettigonia orni F.) mely Közép-Európában is előfordul, a virágzó kőrisfa (Fraxinus ornus L.) ágát megszúrja, a kifolyó nedvet szívja, mely a rovar elszálltával is folyván, lassanként megsürüdik s mint ilyent összeszedik.

2) — A kifolyást azonban mesterségesen is előidézik. — Calabria s Siciliában opuntiákkal kerített kőrisfa-erdőcskék léteznek, melyekben 20 — 25' magas kőrisfákat ápolnak s mívelnek. Julius és augusztusban, mihelyt megszűnt a levélfejlődés, a fát megfosztják nedvétől. A végből a törzsön mindjárt a földtől kezdve kereszt metszést csinálnak két ujjnyi hosszúságban. Mely időben ezt mindennap ismétlik felfelé menve, de csak egyik oldalán a fának, mig a többit a következő évekre tartják fon. — A metszésből kifolyó nedvet vagy edénybe szedik, vagy a fakérgen engedik megszáradni. — E nedvben sok a ezukor s azért kedvező időben csakhamar összesürüdik a kereskedésben előforduló manna állományává. Kőris manna háromféle van: a legbecsesb minőségű csöpp m a 1111 a, mely az évszak derekán, a második csöves manna, mely nádban gyűjtetik, s korántsem oly becses mint az előbbi és végre a november hóban szedett úgynevezett zsiros manna, mely tisztátalan kenőcsösfolyadék. — Az újonnan szüretelt manna tápláló s kellemes izű, azért Calabriában nagymennyiségben élnek vele, de a mint áll egy darabig, gyengén hashajtó tulajdont vesz fel s ételnek többé nem való; de épen ez teszi becsessé s csak Angolhonba 100 mázsán felül visznek ki évenként Siciliából. — A kereklevelü kőrisfában (Fraxinus rotundifolia) szinte van mannaezukor s kisebb mennyiségben a zellerben s a pitypang (Taraxacum off. Wigg) gyökérben is található

3). Az arabiai á tán fa (Tamarix maunifera Elibg.) Sziklás-Arabiában, főleg a Sinai hegy körül másnemű mannát szolgáltat. — Ezen fán egy pirék faj a manna pirék (Coccus manniparus Elibg.) élődik, melynek megszúrása folytán a kifolyó édes nedv megszilárdulván, szintén manna nevet visel. — A beduinok ezt, mely apró kemény gömbszerü alakban az ágakon csügg, kora ') V. ö. Giebel Zool. 488. 1. 2) V. ö. Dr. Bach 184. 1. 3) V. ö. CsengeriJohnston Vegytani Képek II. 217. 218. 1.