Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1874

— 51 — donna L.), redőszirom (Datura stramonium L.). virágait nem keresik meg, ugy az ottaniak sem szednek mézet mérges növényekről. Annyi bizonyos, hogy ha mézhez szesznemiit teszünk vagy vegyítünk, s azt a méhek megízlelik: tőle elszédülnek s támolyogni kezdenek. — A nevezett tudós állítását továbbá azzal bizonyítja, hogy bár Xenophon után több görög s római irók mint: Aristoteles, Dioskorides, Diodor, Aelian s Plinius mérges mézről tesznek ugyan említést, de minthogy saját vizsgálatuk után nem ismerték, s hogy sem a másfélszáz évig fennállott trapezunti császárság korában, bár e környék közvetlen közelében élvezték a görögök a mérges mézet, sohasem tétetik említés, s hogy az ujabb utazók névleg: Ainswort, Hamilton, F a 11 m e r a y e r és W i t h szinte csak más emberek tanúságára hivatkoznak; végre maga az utazó Mingreliaban s a pontusi hegyek közti tartózkodása alatt tett tudakozódására senki sem hallott mérges mézről: ugyanazért szerinte a „tizezer görög" által élvezett méz csak a rosz eltartás következtében lehetett ártalmas '). A méh 1675-ben vitetett át Európából Amerikába s itt elvadult. 1779ben a Mississippi nyugati részén még ismeretlen volt, de 1811-ben már 600 angol mértföldnyire volt a jobb parttól s a Missouri hosszában vad rajokban mutatkozott. (Évenként átalán 40 angol mértföldnyire vonulnak előbbre.) Az indiánok angol legyeknek nevezik s gyűlölik őket, mert megjelenésöket a nem sokára megérkező fehérek előhírnökeiül tekintik. A méhtenyésztés igen jól tizet, minthogy csekély kiadás mellett, 16 év alat átlag véve 19%-t biztosít s 150 kas után évenként 1000 írt tisztajövedelmet ad; ide járul, hogy a méhek a gyümöcsfák, repcze, ba 11aczim, tatár ka (Polygonuin tataricum L.) s más vetemények termékenységét is előmozdítják: minthogy virágról virágra szállva, a virágport a termére hordják s ez által a magvak képződését eszközlik

2) Kevés idő előtt nálunk valamint Észak- s Közép-Európában, a Jóreménység fokánál s Amerikában egyedül csak a közönséges mézelő-méh volt elterjedve, ma azonban már más válfajokat is tenyésztenek. Külsőleg mint minden házi állat, szinte ez is változó; így megülömböztetik a kis hollandi vagy f 1 a m a n d i méhet, melyet Francziaországban is tenyésztenek, mely fénylő sima s sárgás-vörös szinü; a közönséges kerti méhet, melyet az erdei méhtől származtatnak; a v ad m é h e t, mely hamvas szürke s nagy rabló.Legközelebbi években az Alpok déli oldalán honos olasz méhet (Apis ligustica Latr.) kezdik tenyészteni; ezek királynéjának barna-vörös potroha, világos vörös lábai, fekete fején szürke szőre s barna csápjai vannak, a herék s dolgozók csápjai ellenben feketék. ') V. ö. Koch der Zug der Zehntausend Leipzig 1850. 110. 111. lap. — 2) Forsbohm Drierzonische Bienenzucht Leipzig 1875. 19. 1. 12*