Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1874
— 38 — évszak beálltával pedig a legnagyobb mennyiség, szépség s fajgazdagságban jelenkezik. X. A rovarfajok száma legkevesebb egy millióra tehető. A leirt s gyűjteményekben tartott rovarfajok számát B u r m e i s t e r') s Lacordair e 2) 90,000-nél többre teszik, melyek közöl legkevesebb a magas északon, a legtöbb a téritők közt él, hol a meleg égálj, s gazdag tenyészet a rovarok szaporaságát nagyon előmozdítja. Az őskorszakból a borostyán, — s a kelheimi vagy solenhofeni palában levőkön kivűl keveset ismerünk, ámbár téhely-, hártya-, s reczésröpüek már a kőszén korszakban is fordultak elő. Az ismert élő s ásatag rovarfajok átnézete. 3) Téhelyröpüek Pikkelyröpüek Hártyaröpüek Kétröpüek Reczésröpüek Egyenes röpüek Félröpüek Összesen : Élők 40,000 20,000 15,000 10,500 900 1,200 5000 92,600 Ásatagok 641 31 134 447 171 60 139 1,623 Összesen: 40,641 20,031 15,134 10,947 1071 1260 5139 94,223 XI. A rovarok kártékonysága s hasznossága. Néhány emlőst kivéve, az állatvilág egy osztálya sem okoz az embernek nagyobb s tartósabb kárt mint a rovarok. Rongálják lakását, földjeit, erdeit s rétjeit, gyötrik s kínozzák háziállatait, minthogy bennök s rajtok élődnek, megrágják a gyapjút s bőrt, szőrt s tollat, megemésztik házikészleteit, szóval, mi az embernek hasznos, semmi sem ment tőlök, sőt saját személyének is betegséget (rühatka) s még halált is okozhatnak, s okoznak (tetükór. Pediculus tabescentium Alt). A természet ezen munkájok s küzdelmükben aránylag elég hatalmasan fegyverezte fel őket. Aprók, gyakran főleg álczakorukban rejtett helyeken élve, majd mindnyájan nagy életerővel bírnak s testök nagyságához képest hatalmas mozgó, rágós szúró szervekkel látvák el. Kártékonyságuk többféle ok s körülményektől függ, melyek közé tartoznak: a) rendkívüli sokaságuk s illetőleg szaporaságuk igen csekély fejlődési időtartam alatt; b) tápszerök minősége, minthogy azon rovarok kártékonyabbak, melyek hasznos növényekből élődnek, mint azok, melyek kevésbbé hasznosokkal (például csalán, dudva, s'tb.) ') Dr. Burmeister Hermann szül. 1807-ben Strahlsundban. Braziliát kétszer utazta be természetrajzi kutatások végett. 2) Lacordaire J. Th. szül. 1801-ben. Lüttichi tanár, s a hires franczia egyházi szónok fivére. Négy utazást tett Amerikába. 3) V. ö. Leunis Zool. 422. 1.
