Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1873

szőrük vau. A lovak, melyeket Belgiumban több éven át mély szénbányákban tartanak, bársonyszerü szőrt kapnak, a vakondéhoz hasonlót.') Ha a fönnebb emiitett befolyások következtében átváltozott s különös tulajdonságokkal biró egyedek kizárólag egymással párosulnak, ezen tulajdonságok örökösek maradhatnak, s a körülmények folytán az utódoknál ugyanazon módon fejlődhetnek tovább, mint az elődöknél, — idővel oly állatcsalád támadhat, mely az elődöktől oly léiij

regesen különbözhetik, hogy azt uj fajnak kell neveznünk. E szerint a szerves élet átalakulásának második fő tényezője az öröklékenység, azaz azon alapsajátsága a szervezeteknek, melyek által az ivadékok csirái nemzés folytán bizonyos képességet sőt hajlamot nyernek szülőik sajátságainak, tulajdonainak önmagukban való fejlesztésére. Legszembetűnőbb tapasztalatokat tehetni pedig az öröklékenység hatásait illetőleg azon növényeken, melyeknél a nemzés öntermékenyités által történik; — az állatok között kiváltkép a házi állatoknál, — a madarak és emlősöknél és pedig nemcsak a testi sajátságokra nézve, hanem a szellemi tulajdonok-, hajlamok-, szokások-, ösztönökre vonatkozólag is. így p. o. tapasztalati tény, hogy nemcsak betegségek és torzképződmények, hanem rendellenességek és pedig nemcsak a már öröklöttek, hanem a szerzettek is örökölhetők, mire nézve számtalan érdekes példát lehet fölmutatni. így Jáger egy ácsról tesz emlitést, ki mindennapi, meghajolva végzett munkája következtében egészen meggörbedi s nem volt képes egyenesen járni. E tulajdonságát mind az öt fia örökölte, de leánygyermekei nem. Fiai nem tudtak egyenesen járni, leányai igen. Virchow tanár egy nürnbergi nőt ismert, kinek balkezén csak három ujja volt. Gyermekei közül kettőnek, egy fiu- és egy leánynak szintén csak három ujjuk volt balkezükön, mig a harmadiknak, egy fiúnak, mind az öt ujja meg volt. Átalán ismeretes különben, hogy a kéznek és lábnak szép vagy rut alakja családi, sőt nemzetségi jelleget képez.

2) Hasonló áll a szellemi képességekre vonatkozólag. A szász-thüringiai, valamint a Medicis-családból származó fejedelmek századokon keresztül ápolói és pártfogói voltak a tudományoknak és művészeteknek, mig más fejedelmek egész generatiokon keresztül, harcz, zsarnokság és a népek elnyomására irányzott hajlamaik által tűntek ki. Némely családban számos nemzedéken keresztül mutatkozik bizonyos hajlam és képesség a tudomány vagy művészet bizonyos ága iránt, így p. o. a Bach családban nem kevesebb, mint 22 jeles zenész tündökölt. Néha nem a közvetlen utódokban, hanem a 4-ik, 5-ik vagy még későbbi nemzedékekben lépnek föl ismét az őszülök tulajdonságai.

3) A harmadik főtényezője a szervezet átalakulásának, az előnyösöbbek természetes kiválása a létért való küzdelemben. Minden lénynek küzdeni kell fennmaradásaért, néha szoros értelemben, midőn élete közvetlenül szerves lények halálát feltételezi; néha csak közvetve, midőn azt igényli, mi az együtt élő lények fennmaradására szükséges, s mit mostoha körülmények néha oly szűken adnak. A földsarkok közelében a növények küzdenek éltető melegért, minél közelebb esnek a dermesztő hideghez, annál küzdelmesebb életük, alkalmazzák magukat a lehetőségig, — fokonkint gyérülnek, végre kihalnak. Puszták szegélyein a növény éltető nedvért küzd a hőség ellen, kezdetben gyéren tenyészik, utóbb helyenkint s mindig csak ott, hol szervezete s ennek változatai kibírják a súlyos körülményeket. Diszlő természetben a növények küzdenek tápért, életért, rokonaik s az uralgó fajok ellen. Minő a verseny sürün ültetett fák között; mennyire elnyomorodnak a vetések s szöllővesszők terebélyes fák árnyéka alatt? És az állatok közt minő az élet utáni törekvés? Minő csatákat vivnak a ragadozók saját maguk közt; s minő pusztítást tesznek a szelídebbek a növények körében ? Mig az ember a növényeket, állatokat egyiránt föláldozza életének, kényelmének s szeszélyének. A létért való küzdelem, nem is tekintve a kedvező vagy mostoha körülményeket, — önkényt következik azon szaporaságból, mely kevés kivétellel minden fajnak sajátja, s mely átalában sokkal több lényt hoz létre, mint mennyit földünk megbírna. Rendes viszonyok közt, az emberiségnek száma 25 év alatt megkétszereztetnék, ha a született gyermekek egy tizede már az első hóban nem esnék áldozatul, s ha sürü halálozás az első évben nem szállítaná az élőket egy negyedre. Az elefántnál, mely az állatok közt leglassabban szaporodik, Darwin kiszámította a természetes szaporodás valószínű legkisebb fokát. Föltéve ugyanis, hogy az elefánt ivarképessége csak 30 éves korában kezdődik s 90 éves ') Margó. Darwin és az állatvilág. 8) Die Gesetze der Vererbung oder Erblichkeit sind von tiefer naturphilosophischer Bedeutung, von so tiefer, dass künftighin hier der Ausgangspunkt einer richtigen Naturphilosophie sein muss, weil wir durch sie in den Stand gesetzt sind, uns eine Menge der auffallendsten Erscheinungen aus dem Leben der eizelnen Menschen, sowohl als auch ganzer Völker auf die natürlichste und ungezwungeste Weise erkláren zu können. Virchow. 3) Ueberhaupt sind — mondja Spiller — Rüokfalle keine vereinzelten Erscheinungen, sondern sie liegen tief in der Entwickelung des organischen Lebens und umfassen sogar das Seelenleben. So überspringt die Neigung zum Selbst rnorde oder zum Irrsein bisweilen eizelne Generationen, um dann wieder aufzutreten, oder sie erscheint immer erst in einer bestimmten Lebensperiode. Wenn Hottentottenkinder auch vom zartesten Altér an, durch christliche Eltern erzogen wurden, so entliefen sie doch spater heimlich zu ihrem Volke. — Selbst erbliche krankheiten, wie Taubheit, Blindheit überspringen bisweilen mehre Geschlechter, um dann wieder eine ganze Nachkommenschaft zu überfallen.