Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1873

koráig tart s ezen idő alatt csak három pár magzatot nemz: ezen arány mellett is egyetlen pár elefánttól 500 év alatt 15 millió elefánt származnék és lakná a földet. Hasonló módon egy darab évi növény, mely csak 6 magvat termelne, liusz év alatt már három millió növényt szolgáltatna. Ha nem tudnók hitelesen kimutatni az évet, melyben az európai juhok, lovak, szarvasmarhák Ausztráliában honositattak, alig hinnők, hogy ily rövid idő elég oly szaporaságra, minőt jelenleg e világrészben szemlélünk. La Plata mértföldekre terjedő rónáin jelenleg oly növények díszlenek a honiaknak csaknem végképeni kizárásával, melyek Európából kerültek oda. 1) A természet uj csirok létrehozásában igen pazar, de ezeknek roppant száma soha nem éri el a kifejlett, ivar­érett kort. Millió és millió csir semmisül meg folytonosan. „Ha kellemes nyári reggelen, irja Darwin, — a szabad termé­szetben élvezettel hallgatjuk a madarak énekét, s az egész természet ünnepélyes nyugalmat és egyszersmind vidámságot látszik lehelni: közönségesen eszünkbe sem jut, hogy e vidám énekesek naponta több száz rovart és növénymagot emész­tenek el, s maga a vig dalnok is talán már a következő pillanatban martalékul esik valamely ragadozó madárnak; — arra nem gondolunk, hogy azon madarak, melyeknek énekét hallgatjuk, csak kis számú túlélő maradékai ama nagy számú testvéreiknek, melyek a ragadozó madaraknak vagy petéik után törő más állatoknak, valamint az időjárás, táp­hiány, hideg évszak romboló befolyásának már legzsengébb korukban estek aldozatul." Valóban akadálytalan szaporodás mellett a növények és állatok annyira elszaporodnának, hogy bizonyos számú évek alatt az egész száraz földet elborítanák s az óceánt betöltenék. Hogy a szaporodás ily mérvben és arányban nem történik, annak oka részint az egyéneknek egymásközti versenygésében, részint a külső feltételek hiányában s az ezekből eredő létért való küzdésben keresendő. Miből egyszersmind önkényt következik, hogy emez átalános küzdelemben azon egyének, fajok vagy nemek jutnak legbiztosabban győzelemre és eszközölhetik ugy saját maguk, mint utódaik fennmara­dását, melyek valamely kiválóbb tulajdonsággal s ez által versenytársaik fölött valamely előnynyel birnak 2) Ilyenek: nagyság vagy kicsinység, erő, szin, szépség, nagyobb kitartás vagy szivósság a nélkülözések eltűrésében; ugy lelki elő­nyök, mint: csel, ravaszság, ovatosság a veszélyek kikerülésében, s egyes szervek magasabb fokú kifejlettsége. Bizony­ságul szolgál erre a mesterséges tenyésztés, mely által az emberek már régtől fogva a czélszerü használhatásra legalkal­masabb egyedek fenntartását és szaporítását czélozták, elhanyagolván a kevésbbé alkalmasakat. Ugyanígy áll a dolog Darwin szerint a természetben is. Mindenki tudja, minő harczokkal küzdenek nőstényeikért szárazon, vizén a ragadozó húsevők; s miután a diadal többnyire a legerősebbet vagy legügyesebbet illeti; s mivel csak ezeknek vannak ivadékaik: nem kétkedhetünk, hogy az előnyös sajátságok átszállnak örökségül az utódokra. Szarvas állatok közt a liimek szarva feltünőleg nagyobb és erősebb: nem fejleszté-e ki e fegyvereket a Iliinek közti liarcz; nem kellett-e legtöbb ivadéknak az erős szarvú Iliinek után esni, s a kedvező tulajdonnak elszármazni; nem növeszti-e a folytonos küzdelem a kakassarkantyut? Azok, kik rendszeresen űzik a kakasviadalt, tudják, hogy a sarkantyút választás által lehet növeszteni; azért minden áron meg­szerzik a leghatalmasabb kakasokat, s ezek után szaporítanak. Vannak Ilim-madarak, melyek nőstényeikért énekléssel versenyeznek, s miután a legbájosabb éneklőnek legtöbb szerencséje van, nem volt-e a nemi választásnak hatása, magára az éneklésre? Vannak ismét szárnyasok, melyek a jövendő pár előtt tollaikat ragyogtatják, s mivel a jutalom a legszebb tollú és legkecsesb mozdulatu Ilimet éri, nem hathatott-e a nemi választás a tollazatra? így sok esetlegesen feltűnő saját­ság bírhatott vonzerővel a külön nemek közt, kivívta a diadalt, az ősi sajátság ismételve átszármazott s végre egyik vagy másik nemnél maradandó és jellemző ismérvvé lőn. 3) Az állatok és növények végtelen különfélesége tehát hasonló tenyésztési folyamat szerint létesül; csakhogy a mit a mesterséges tenyésztésnél az ember tervszerű akarata hoz létre, az a természetes tenyésztésnél az életért szakadatlanul folyó küzdelem mozdítja elő. Ezek a darvinismus főbb pontjai; ezek nyomán mondotta ki Darwin, hogy a létért való küzdelemben termé­szetes tenyésztés vagy kiválás által, hosszú időszakok lefolyása alatt, sok nemzedéken keresztül, kedvező válfajokból uj fajok csakugyan képződtek és még most is képződnek. Daczára, hogy korunk legjelentékenyebb természetbúvárai közül számosan Darwin elmélete mellett nyilat­koztak, nem kisebb azok száma s nem jelentéktelenebb azok tekintélye sem, kik elméletét határozott ellenmon­dással fogadták. Eltekintve attól, hogy még a fajfogalom meghatározása sincs teljesen eldöntve és tisztába hozva, sőt erre ') Rónay Jáczint. Fajkeletkezés. 2) Wie des weiszen Mannes Ratte die einheimischen vertrieben hat, so vertreibt die europaische Fiiege unsere eigene. Der eingewanderte Klee tödtet unser Farrenkraut, und so werden die Maori verschwinden vor dem weiszen Manne selbst, — sagen die Ureinwohner von Australien. Specht. Theologie und Wissenschaft. Gotha. 1873. 3) Rónay Jáczint. Fajkeletkezés. 2*

Next

/
Oldalképek
Tartalom