Székes-Fejérvári Naptár, 1925 (49. évfolyam)

Szépirodalmi rész

— 59 —

Logika.

— Kenyergek alássan valami kis segítséget, nagyon éhes vagyok, rimánkodik a cigány.

— Dolgozzál, ebadta cigánya.

— Csókolom a kezsit-lábát, akkor még éhe- sebb lesek!

Csöbörből-vödörbe.

— Na, hallja, ha a boldogult felesége megtudná, hogy maga újra megházasodott, felkelne a sírból, benyitna magához . . .

— No, hiszen, a mostani feleségem hamar elbánna vele . . .

Sacro egoismo.

A nagynéni magához inti a kis Ferit:

— Itt van ötezer korona, fiacskám. Eredj a cukrászdába és hozz nekem egy csokoládés tortát. S nesze még egy ötezer; végy magadnak is egyet.

Ferike visszatér, javában majszolva a csokoládét:

— Tessék az ötezer korona, nagynéni. Vissza hoztam, mert már csak egy csokoládés torta volt a cukrászdában . , .

Sokra vitte . . .

— Mit szólsz a mi Géza barátunkhoz? Milyen sokra vitte. Semmivel kezdte és ma már ötszáz millió az adóssága! . . .

Egy kis járatlanság.

Háziasszony (az uj cselédhez): Tehát Júliának hívják? Remélhetőleg nincs Rómeója?

Szakácsnő: O, dehogy. Semmi bajom teljesen egészséges vagyok! . . .

Akasztófahumor.

A halálra ítéltet megkérdezi a kir. ügyész az ekzekución.

— Van még valami utolsó kívánsága ?

— Van.

— Micsoda?

— Akasszák mellém az ügyvédemet is.

*

Megbetegedett a halálra Ítélt a siralomházban. Bevitték a rabkórházba, ahol afőorvos a következő nyilatkozatot állította róla :

— A rab meggyógyult s most már egészsége veszélyeste/ése nélkül fölakasztható.. .

Gyors kiszolgálás.

Vendéglőben az ur nem győzi várni a megrendelt sültet. Megkérdi a pincért:

— Önnél rendeltem paprikás szeletet?

— Igenis, nálam.

— Nem is ismertem meg, annyira megöregedett azóta . .

ifT; laky ISTVÁN

gggggS MŰASZTALOS " ~~

SZÉKESFEHÉRVÁR HALÁSZ UCCA 10.

LVÁLLAL Mindennemű asztalos szakmába vágó munkát, úgymint : hálók, ebédlők, uríszobák stb. készítését javi- tását, valamint üzletberendezéseket, portálok és mindennemű ÉPÜLET MUNKÁT MÉRSÉKELT ÁRAK MELLETT.