Székes-Fejérvári Naptár, 1922 (46. évfolyam)
Szépirodalmi rész
38 zését a portorosei konferenciára halasztották. E tárgyalásoktól a közvélemény az ipari cikkek olcsóbbodását várta. Jul. 5-én a kormány az entente nyomása következtében feloszlatta az összes irredenta egyesületeket. A kormánynak ez az intézkedése fáldalmas tiltakozást váltott ki a közvélemény részéről. Jul. 11 én a francia szenátus elfogadta a trianoni békeszerződést, ezzel az utolsó nagyhatalom részéről is megtörtént a „béke“ ratifikációja. Ez alkalommal tette Bnand miniszterelnök azt a kuHur-áliamférfiura legkevésbbé sem valló kijelentést, hogy Magyarország ezzel a békével kicsi lett, mert az „elnyomó húsába kellett vágni.“ Jul. 9-én érkezett el a Tisza-pör egyik legnagyobb szenzábiójához, amikor a bíróság Friedrich István volt miniszterelnök ellen elejtette a vádat. Ez a fordulat nagy megkönnyebbülésére szolgált a keresztény társadalomnak, amely meleg szeretettel ünnepelte ez alkalommal a sokat meghurcolt vezért. E hó folyamán Huszár Karoly volt miniszterelnök nagy akciót indított a még Oroszországban sínylődő hadifoglyok hazaszaliitása érdekeben. Evégből kiáltványt szerkesztett, melyet a nemzetgyűlés a jul. 15-iki ülésén elfogadott és elhatározta azt is, hogy megkü di az egész müveit világ parlamentjeinek, segítséget kerve a még hatvanezer főre rugó szenvedő hadifoglyok számára. Jórészt e mozgalomnak köszönhető a rigai egyezmény, amelyet jul. 28-án írtak útá és amelyben az oroszok Ígéretet tettek arra nézve, hogy még ez évben minden hadifogoly hazakerülhet. Jul. 26-án Párisban a szövetségesek és Magyarország kicserélték a trianoni békeszerződés ratifikációs okmányait. Ezzel a „béke“ életbe lépett. Béke, mely a békétlenséget jelenti s mely csaknem rosszabb a háborúnál. Ugyané napon vált ismeretessé, hogy Nyugatmagyarországot augusztus 27-ig teljesen át kell adnunk az osztrákoknak. Viszont a délvidék vissza- kapására határozott Ígéretet kaptunk. Ezt ugyanis Nyugatmagyarország kiürítésével egyidőben szándékozott az entente végrehajtani. Aug. 7-én halt meg Riedl Frigyes dr. egyetemi tanár, egyik legkiválóbb irodalomtörténészünk 65 éves korában. Bár a délvidék kiürítése ellen a szerb kormány mindent elkövetett, az entente sürgetése következtében kénytelen volt engedni. Aug. 20-án megkezdődött a kiürítés és 22-dikén Soós tábornok csapatai bevonultak a sokat szenvedett Pécsre, ahol a lakosság a legnagyobb szeretettel fogadta őket, meghazudtolva azt a kommunisták állal terjesztett hirt, hogy Pécs el akar szakadni a „kurzus“ miatt Magyarországtól. Ugyanekkor megszállotta a magyar hadsereg a bajai és szegedi háromszöget is. A kivonuló szerb csapatokkal mentek a kommunista érzelmű politikai vezetőemberek is, köztük Linder volt hírhedt hadügyminiszter. A kiürítés augusztus végéig nagyjában befejeződött.
