Székes-Fejérvári Naptár, 1916 (44. évfolyam)
Szépirodalmi rész
62 Nagy erőfeszítésébe került, hogy utána ne rohanjon s újra meg ne ölelje, <de uralkodott magán. Megindult lassan a város felé. A villanylámpák sejtelmesen égtek a csendes szaharai estében. Újra átélte a találkozás minden mozzanatát és belemerül a gondolataiba, Gondolkozott a szerelemről... Inkább érezte, mint gondolta, mint ahogy érzi az ember a fényes, szaharai napsütést, vagy amikor fújni kezd a szél ■és közeledik az éjszaka... A fülében csengtek Zuma szavai: — Aszkri, a te lelked olyan mint a nyíló virág, a mosolygásod olyan, mint a nap, tavaszi nap fénye, a szemed olyan, mint a sott-ok tükre ... Ez megejtett engem aszkri és eljöttem ide hozzád ... Eljöttem a csókodért aszkri, eljöttem,-hogy a lábad elé boruljak. .. hogy beléd kapaszkodjam és el ne eresszelek soha . . . Courtis adjutant szeretett és nem értette meg, hogy Zuma ez a félvad kabil leány is tudja, hogy a szerelemnek jogai vannak. Csak az a gondolat nehezedett reá valami kifosztó nagy elégületlenséggel, ."hogy milyen lesz majd a szakítás ... Szegény ... Szegény kis Zuma ... * * * Elmúlt egy hónap ... Forró szaharai este van. Zuma ugyanazon a helyen várja szerelmesét, ahol •egy hónappal ezelőtt várta, amikor először találkoztak itt. Courtois nem jön. Zuma egész testében reszket, a melle zihál, arcán végig folynak a köny- myek ... Vár. A clairon elfujja a takarodót. Zuma felkiált: — Aszkri! Az aszkri csak nem jön. Zuma félőrülten kiabál: — Aszkri!... aszkri!... vár a te kis Zumád ... aszkri, az asszonyod vár!... Válaszul egy távoli sakálvonitás hallatszik. Zuma letörli a könnyeit és megszegi a fejét. — A vér!... a vér! — mondja dacosan. Kiveszi a pisztolyát és megnézi. — ... A vér — mondja magában — a vér... Elsírja magát és gyors léptekkel megindul a város felé. Útközben eszébe jut, hogy a frenkik asszonyai este a kawadzsikban mulatnak a férfiakkal. A fren- kik asszonyai szabadok, őket senki sem vonja felelősségre, bárhova mennek. Arra is gondolt, hogy a benys-Oued törzs táncosnői megérkeztek a városba s egy hétig fogják a tiszteket mulattatni a kawadzsikban. Hátha ott találja Cour- íoist? . . De ne találja ott... Reszketett ettől a gondolattól és a pisztolyát szorongatta.
