Székes-Fejérvári Naptár, 1912 (40. évfolyam)

Szépirodalmi rész

70 Igen is kapitány ur. így történt azután, hogy szegény Szenteczki egy átlumpolt éjszaka után tel­jes marsadjusztérungban szenvedte át a délelőtti katonai gyakorlatot. Azt persze mondani sem kell, hogy ez a katonai gyakorlat kombinált soro­zata volt azoknak a íortéiyos mozdulatoknak, melyeket az Exercirreglement, — ez a tréfát és humoreszket csak a legkisebb mérvben tartalmazó katonai irodalmi mü, — a század számára előir. Viszont azt sem kell külön felemlíteni, hogy kapitány ur Fundsberg a gya­korlatok keresztülvitelével sehogysem volt megelégedve és teljes meggyőződéssel hangoztatta, hogy ha ő most összegyüjtené a városban a nyolcvan évnél idősebb vénasszonyokat, azok messze túlszárnyalnák a hetedik századot a kolonnázás terén. Végre úgy tizenegy óra körül, — hogy a mai gyakorlatok csodás soroza­tára a koronát fel tegye, — teljesen indokolatlanul harcászati gyakorlatot ren­delt el. A harcászati gyakorlat tehát annak rendje módja szerint legott kezdetét, is vette» Előbb nehány Compagnie-Salve után rövid előnyomulás, majd szakaszokba való tagozódás s erre ismét nehány Zug-Salve következett. Mindez azonban csak olyan prológ féle arra nézve, hogy nemsokára kezdő­dik maga a darab. — A minthogy el is kezdődött hamarosan. — Előbb azon­ban kapitány Fundsberg kijelentette, hogy a prológgal éppen nincs megelégedve,, mivelhogy a sortüzek, melyeknek az elhangzott vezényszóra egy hatalmas dör- dülésben kellett volna nyilvánulniok, oly szánalmasan sikerültek, hogy a fegyver ropogás tartama alatt egy két kötetes regényt bátran átolvashatott volna az ember» Megjegyzem, hogy ehhez hasonló nagy mondások igen sűrűn hangzottak el a derék kapitány ur ajkairól s igy a századnál egy-egy ilyen famozus kijelentése már alig-alig okozott valamelyes hatást. Következett azonban a harci játék változatosabb része. A szakaszok pár pillanatnyi tdő alatt rajokra tagozódtak s. csakhamar kifej­lődött teljes hosszában a Schwarm-Linie ; az egész rajvonalon végig pedig kez­detét vette a csatártüz. Ez aztán vegyítve volt egy csomó előre nyomulással, mit — természete­sen — egy másik visszavonulás követett. A roham előtti nieder és gyorstüz alkalmával történt azután, hogy a kapi­tány egyik-másik rajt nem találta elég jól helyezettnek s e felett rémesen terje­delmes magyarázatokba bocsátkozott ; úgy, hogy mikor csodálatos fejtegetései során végre nagy keservesen eljutott a rohamig, s a két hornista elkezdte ve­szettül fújni a sturmot, akkor az egész század felugrott ugyan és szuronyt sze­gezve rohant a betörési pont felé ; ámde ritka meglepetésül egy ember továbbra is niederben, vagyis fekve maradt s ez az egy ember Szenteczki volt, a század szabó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom