Székes-Fejérvári Naptár, 1912 (40. évfolyam)

Szépirodalmi rész

56

egyébként sok esztendőn keresztül kőszvény is gyötörte, amelyhez Zsámbóky János, vagy a reneszánsz elnevezése szerint Joannes Sambucus még azt is hozzá teszi, hogy ez a kőszvény kezdetben enyhébb jellegű, majd mindinkább súlyosbodó lázakkal szövődött, amelyek halált vontak maguk után. Nem látszik valószínűtlennek, hogy a kőszvény által elgyengűlt szervezetet hagymáz döntötte sírba. Fiának egyik levele, amelyet nagzbátyjához intézett, részletesen leírja a halálát és megemlíti, hogy a köszvényes fájdalmadhoz minden ok nélkül lázak járultak és a betegség oly súlyossá vált, hogy nem lehetett az életet megmenteni. Hasonlóképp ir Istvánffy is.

Ulászlót a székesfehérvári bazilikában temették el. Sírfeliratát 1543 óta, midőn városunk török uralom alá jutott, Bécsben őrzik és ez a következő szöveggel mondja el halálát.

Anno Domini 1516. XIII, Mensis Martii Castro Budensi hora VI. post meridiem obiit Sereniseimus Wladislaus, Casimiri II., Poloniae regis filius, Hungáriáé, Bohomiae, Croatiae Rex. Vixft annos LVIII-, dies XIII. et regnavit in Hungária annis viginti quinque, mensibus V, diebus XXIV, mens. VI., diebus XXIII. In ladula senenda consors eins Anna.

Magyarul: Az Ur 1516-ik évében, március hó 13-án a budai várban délutáni 6 órakor meghalt Fenséges Ulászló, II. Kázmér lengyel király fia, Magyar, Cseh és Horvátország királya. Élt 58 évet, 13 napot és Magyarországon 25 évig 5 hónapig, 23 napig, Csehországban 14 évig, 6 hónapig, 23 napig uralkodott. A második koporsóban felesége, Anna pihen.

Mici dáma.

Irta: Prepeliczay Korponay Aranka.

Rózsaszín szalon kalotaszegi varrotassal letakart pamlagán, nagy halmaz selyem szövetek között nyújtózkodik egy kis cirmos cica. Bársony puha hamvasszőrét sötét csikók futják át. Sárga szemeit fekete vonalak köritik, mig rózsaszínű talpacskáit gyöngyszinü körmöcskék díszítik.

Álmosan hever ott s nagy lassan, nyújtózkodva emelkedik föl helyéről. Piros nyelvecskéjét kiöltve nagyot ásít. Pupos háttal kel fel helyéről és fürgén ugrik le a padlóra, hol egy pirosképü, sárgahasu labdácska vár reá. Halk, nesztelen léptekkel közeledik a cica feléje és nagyot lódit rajta. Majd ide-oda hömpölygeti, fölkapja, eldobja és úgy játszik vele mintha egerecske volna.

Az ajtó feltárul és azon egy bájos fiatal nő lép be. Junói termetét csipkeruha födi és hullámos szőke haja, formás feje körül van csavarva és bogiáros tűkkel megerősítve.

Levelet tart kezében s izgatottan megy a pamlaghoz. A selyem szöveteket félrehányva sírva borul le rája.