Székes-Fejérvári Naptár, 1911 (39. évfolyam)
Szépirodalmi rész
107 Emlék. A. Miféle kék foltja van magának a szeme alatt? B. Oh ! ez még a megboldogult feleségemtől egy — nefelejcs-virág. Jó ajánlat. O nagysága. Maga nagyon tetszik nekem; de tud-e jól főzni is? Szakácsnő. Hogyne tudnék. A nagysága kérdezősködhetik akármelyik:. kaszárnyában. Ravaszság. A. (egy barátjához, a kit egy pohár borral megkínál). Nos, mit szólsz a boromhoz ? B. Azt hiszem, hogy nem rossz; de én az italokról addig nem tudok véleményt nyilvánítani, mig 3—4 fiaskóval — le nem öntöttem. Szellemes ügynök. « Egy több kötetre terjedő nagy és értékes munkát kínál megrendelésre az ügynök egy irodalomkedvelőnek, a mely munka tiz év alatt teljes befejezést nyer. — Micsoda? — mondja a műpártoló — tiz év? Hiszen ennyi idő alatt meg is halhat az ember! — Ez nem tesz semmit, — mondja a szellemes ügynök — a hiányzó köteteket nagyságodnak majd utána fogjuk expediálni. A legjobb reklám. — Méltóztassék nagyságos ur tőlem ezekből a kitűnő czvikkerekből — mondja a kávéházban egy rövidlátó urnák a házaló zsidó — vásárolni. Ilyen nagyszerű portékát még sohasem látott nagyságod. Háromszor dobtak már le ma a harmadik emeletről és még csak egyetlen-egy sem törött össze belőlük. Furcsa kívánság. Egy vidéki gazdag földbirtokos fölrándul a fővárosba s mert bőven telik, egyik előkelő szállodában fogad magának lakást. Jó étvágygyal elköltvén több fogásu ebédjét, odaszól a pinczérnek, hogy miután a feketekávét csibuk mellett szokta odahaza is elszürcsölgetni, hozza fel majd azt a szobájába egy kis idő múlva. Úgy is lett. A pinczér hozza a feketét s már nagy bodor füstfelhők között találja az öreg urat, kényelmesen végignyujtózkodva a chaise-longneon. A pinczér nagy hajlongások között az asztalkára helyezvén a kávét, alázattal igy szól : — Kérem, nagyságos ur, ebben a szállodában nem szokás a drága parkettra köpködni. Mire a büszkeségében sértett földesur igy vág vissza foghegyről : — Hát talán csak nem fogja azt kívánni tőlem, hogy a — plafondera köpjek?
