Sófalvi András: A székelyudvarhelyi Jézus kápolna. A székelyföldi négykaréjos kápolnák kérdéséhez - Múzeumi füzetek 32. (Székelyudvarhely, 2012)
metőkápolnát protestáns személy (pl. az Ugronok Ábránfalván) is csak saját birtokán emelt, fogadalmi kápolnának viszont csak katolikus körökben volt - és van ma is - jelentősége. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a lehetőséget sem, hogy a kápolna katolikus alapítója protestánssá lett, e feltevés több, a kápolna történetének kutatásában felvetődő problémára választ adhatna (az eredeti védőszent nevének feledésbe merülése, a kápolna felhagyása, tetemek elvitele, utólagos beletemetkezések). A hosszas nyomozást záijuk végül egy jól dokumentált tényadattal. 1620-ban Bethlen Gábor fejedelem Zsámbokréthy Miklósnak Udvarhelyen udvarházat és malmot, Gyárosfalván pedig praediumot adományozott (feltehetően az addig a várhoz tartozó földeket). A felvidéki eredetű család erdélyi leszármazottairól fél évszázaddal korábbról származnak az első adatok. 1578-ban találkozunk egy székelyföldi eset kapcsán Zsámbokréthy Pál, Báthory Kristóf kancelláriai íródeákjának nevével. (Pálmay József információját, miszerint Pál 1581-től székelyudvarhelyinek írja magát, nem sikerült fellelni.) Zsámbokréthy Pál 1582-ben Báthory Zsigmond kancelláriai titkáraként szerzett nemesi házat Igenben, majd 1584-ben Hunyad megyei birtokot (Felsőbós, Poján, Keresztúr) és udvarházat kapott szolgálatai fejében a fejedelemtől (ekkoriban Gyulafehérváron is háza volt), melyet a későbbiekben, az ugyancsak jegyző és kancelláriai írnok Zsámbokréthy Mihály tulajdonában találunk 1590-ig. 1598-ban Mihály derzsiként jelölte magát egy oklevélben, majd 1602-ben a Basta-féle összeírás idején már az Udvarhely városában lakó nemesek között látjuk viszont, felesége, Daczó Margit pedig kiemelkedő háromszéki primőr családból való. Az 1614. évi lustrán az udvarhelyi nemesek élén találjuk Zsámbokréthy Miklóst, aki 1620-ban a város bírája volt. Akárcsak a 16. századi gyárosfalvi birtokosok esetében, adva van a klasszikus forgatókönyv: birtokán kápolnát építő, családjával ide temetkező uraság... Az eseményről azonban az írott források már nem tudósítanak. Figyelemreméltó, hogy 1620-ban Zsámbokréthy Miklós Udvarhelyen kívül még 11 udvarhelyszéki faluban kapott részjószágot, így jelentős helyet foglalt el az akkori birtokosok listáján. A városi polgárok és nemesek sorába felemelkedő Zsámbokréthyek további sorsáról nem találtunk más adatokat a közzétett udvarhelyszéki forrásokban, felekezeti irányultságukat sem ismerjük. A nemesi címmel rendelkező család több generáción keresztül iskolázott, fejedelmi udvarokban tevékenykedő tagjai a kancellária nevében eljáró, jogi ügyleteket főleg Dél-Erdélyben végző, világlátott emberek voltak. Amíg biztosabb fogódzónk nincsen a Jézus kápolna és a család valamiféle konkrét kapcsolatára, nem ér-41