Sófalvi András: A székelyudvarhelyi Jézus kápolna. A székelyföldi négykaréjos kápolnák kérdéséhez - Múzeumi füzetek 32. (Székelyudvarhely, 2012)
22. kép. II/III. Ferdinánd korabeli hamis érme (fotó: Zepeczaner Zsolt) Az embertani elemzés során a kőkripta második, legkésőbbi temetkezése (S-1A) antropológiailag egy 175 cm magas, 45-50 év körüli (maturus) férfi maradványának bizonyult. Fogazata erősen kopott, az izomtapadások alapján az elhunyt jobbkezes volt, ágyéki csigolyáin gerincsérvre utaló nyomok voltak megfigyelhetők. A kőkripta első, korábbi temetkezése (S-1B) egy 167 cm magas, 55-60 éves (maturus-senilis) férfi volt. Csontszerkezete egyoldalú táplálkozásra utal, a combcsonton a gyakori gyaloglásra utaló elváltozás nyomai (erőteljes linea aspera) láthatók. Az ágyéki csigolyán vasas elszíneződés (feltehetően koporsó vasalat), a jobb alkar csontjain bronz lenyomat (ruhaveret vagy egyéb viseleti tárgy maradványa) figyelhető meg. A téglakripta első ismert temetkezése (S-2A) 174 cm magas, 35^10 év közti (adultus) felnőtt férfi maradványait rejtette magában, csontozatán erőteljes izomtapadásokkal. Fogazata jelentősen kopott, mindkét sípcsontján kóros elváltozás (csonthártyagyulladás) nyomai figyelhetők meg, mely a helytelen mozgás miatt, vagy a túlzottan megterhelt izmok tapadási pontjain alakul ki. Az elhunytak csontozata alapján úgy tűnik, biztosan megállapítható, hogy egyikőjük sem volt lovas katona. Az antropológiai elemzés során fizikai megjelenésükben nagydarab, erőteljes férfiak képe rajzolódik ki előttünk. Dendrokronológiai vizsgálat Az erdélyi templomok és más műemlékek történeti faszerkezeteinek kutatásában az elmúlt évek folyamán egyre fontosabb szerepet kapott a fák évgyűrűinek elemzése alapján történő keltezés alkalmazása. A módszer -30