Sófalvi András: A székelyudvarhelyi Jézus kápolna. A székelyföldi négykaréjos kápolnák kérdéséhez - Múzeumi füzetek 32. (Székelyudvarhely, 2012)
mely a mérsékelt égövben évente egy-egy évgyűrűt növesztő fák (főként tölgyfák) keresztmetszeteinek összehasonlító elemzésén alapul - az épületek faszerkezeteiből vett minták laboratóriumi feldolgozásából és kiértékeléséből áll. A fák külső évgyűrűinek (az ún. szijácsnak), illetve szerencsés esetben a fakéregnek a megléte, amennyiben az adott faminta rendelkezik legalább 30 évgyűrűvel, akár évre pontosan meghatározhatja az illető fa kivágásának idejét. Ha ez eredeti helyzetében található, tehát nem másodlagos felhasználású, megállapítható a történeti faszerkezet (fedélszék, torony) építésének, befejezésének dátuma. A Jézus kápolna tetőszerkezetében csupán csak a födémgerendák készültek tölgyből. A hat minta közül mindössze egynek volt több mint 30 évgyűrűje, tehát statisztikailag csak ez keltezhető megbízható módon. A fának nem volt meg a kérge, legkülső gyűrűje az Udvarhely környéki mesterkronológia alapján 1661-ben képződött. A 10 szíjács-évgyűrűvel rendelkező fa, az átlagos erdélyi szíjács adatokat (14-18 évgyűrű) figyelembe véve, 1664-1668 között került kivágásra. Ez az adat pusztán tájékoztató jellegű a kápolna mai födémszerkezetének keltezésében, viszont feltűnően összevág egy, az 1661. évi török-tatár pusztítást követő tetőszerkezet-cserével, melynek úgy történeti, mint dendrokronológiai forrásaink alapján egyre több példája mutatható ki Udvarhely széken. Falkutatás A kápolna falának külső felületéről a közelmúltban 1,5-2 m magasságig leverték a történeti vakolatrétegeket, e fölött javított falfelületek láthatók, 12-14 fehér, sárgásfehér meszelésréteggel. Az épület belső falfelületén több ponton nyitottak kutatóablakokat. Itt a történeti vakolatréteg nagyrészt megmaradt. Az ezt borító legelső meszelésrétegen - mely általában vörös-rózsaszínes elszíneződésű, a bejárat felé szürkés-feketés színű - kifestésre utaló nyomokat nem találtak, viszont felületén bekarcolások, szépiával készült feliratok láthatók. A történeti vakolatréteget a készítési technika, a ráfedő meszelésrétegek száma és a feliratok epigráfiai jellegzetességei alapján 17. századiként határozták meg a szakemberek. A falfirkák intenzitása az első vakolatrétegen arra utal, hogy az évtizedekig nem volt kijavítva és elfedve. A bejárattól balra H[ic] F[uit] Jo(?) FODOR AnnO 162(7)1 Die ... illetve MKMAD16.. feliratok láthatók (23. kép). 31
