Sófalvi András: A székelyudvarhelyi Jézus kápolna. A székelyföldi négykaréjos kápolnák kérdéséhez - Múzeumi füzetek 32. (Székelyudvarhely, 2012)

na nem korábbi a 15. századnál, sőt annak második felénél.

Meg kell még említenünk, hogy a kriptáktól délre, a bejárat felé eső oldalon földbe ásott sírgödör foltját dokumentáltak, melynek feltárására már nem került sor. Úgy tűnik tehát, hogy a kápolna belsejében, a sírépítmények környezetében még számolhatunk néhány temetkezéssel.

Röviden összegezve az ásatások eredményeit, megállapíthatjuk, hogy a kápolna és a vele szoros összefüggésben lévő kőkripta a 15. század vége és a 17. század közepe között létesült. A kápolna és a sírépítmények építéstechnikai elemeinek minősége alapján azt is előrevetíthetjük, hogy a négykaréjos alaprajz, a kőből igényesen kiképzett, boltozott sírkamra mögött egy, a társadalmi ranglétra felső fokán álló megrendelőt kell keresnünk. Ennek némileg ellentmond a téglakripta kevésbé igényes falazása, az aranyozott ruhagombok mégis az elhunyt előkelő származását sejtetik.

Kiegészítő jellegű vizsgálatok a Jézus kápolna kutatásában

A közelmúltban a kápolna felújítási tervezetének keretében, illetve a régészeti ásatással párhuzamosan több olyan vizsgálatra került sor, melyek kiegészítő, illetve új adatokkal szolgálnak a régészeti ásatás eredményeinek értékelésében.

Antropológiai elemzés

A 2011-es ásatást követően elvégeztettük a feltárt sírok csontmaradványainak embertani vizsgálatát. Az elemzés során a két kriptából előkerült három felnőtt egyed csontanyaga volt értékelhető (előzetesen a két részletben, 1973-ban és 2011-ben feltárt sírok csontozatát sikerült egyeztetni és társítani).

21. kép. Oszlophely a kápolna keleti karéjában, 2011 (fotó: Sófalvi András)

29