Pál-Antal Sándor: Marosszék és Marosvásárhely az 1848 - 1849-es forradalom és szabadságharc idején. Korabli iratok, jegyzőkönyvek, lajstromok - Múzeumi füzetek 19. (Székelyudvarhely, 2001)
Dokumentumok
e/ A székely nemzet nyomasztó sérelmeinek siető orvoslása - és végre 3szor Mind azon kebelbeli köz és magán ügyek, melyeket a nemes szék rendei az elől idézett törvénycikkel öszhangzólag tárgyaltatni kívánandanak. A kijelelt tárgyak a kor igényeihez képest, országunkra és nemzetünkre nézve igen nagy fontosságúak lévén, hivatalosan szólítom fel az urat, hogy e közgyűlési rendeletemmel járásában sietőleg és pontosan léendő köröztetése által közhírré tenni, s annak minden tagjait az elől írt helyen és napnak reggeli 9. óráján leendő megjelenésre felszóllítani esmerje szoros hivatalos kötelességének. 'Irassék meg. G. Toldalagi. Megíratott. 8. [1848. március vége, Marosvásárhely] Kézirat másolat 1887-ből. Imreit Sándor: Visszaemlékezések az 1848-49-ik évi Szabadságharcra Erdélyben.. ROL-MIg., A Marosvásárhelyi Református Kollégium U., Kéziratok 14. sz., p. 4-9. Nagyon élénken emlékszem azon eseményekre, melyek Marosvásárhelytt, a székely fővárosban 1848. év kezdetén lezajlottak. 18 éves nyomdászsegéd voltam akkoriban s keblem hullámzott, dagadozott azon nemzeti lelkesedéstől, amely akkor a kebleket átjárta, s amelytől a levegő is telve volt. Kossuth Lajos nagyhatású országgyűlési beszédei képezték akkor minden társadalmi körben és rétegben a közbeszéd tárgyát. Március 15-ke után egy néhány nappal kitűzettek városszerte a nemzeti zászlók örömjeléül a szabadság, egyenlőség, testvériség kihirdetésének, melynek híre csak akkor érkezett Budapestről körünkbe. Akkor még nem voltak távirati sodronyok, s a posta is felette kezdetlegesen, jobban mondva: nehézkesen, csigalábakon járt. Tehát március 15-kének híre csak napok múlva érkezett a székely fővárosba. Kossuth Lajos arcképe az özv. Barráné és Stein könyvkereskedésébe tétetett ki közszemlére. Alig lehetett hozzáférni annak megtekintése végett, annyian nézték azt naphosszat. Petőfi Sándor koszorús költőnk neve is nagyon hangzatos volt már akkor, kinek „ Talpra magyar, hí a haza!“ című lelkesítő költeményét itt a fővárosban is egy pár ezer példányban nyomatta ki Urházy György, s osztotta ki a nép között. ' Oldaljegyzet 38
