Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 20. (Székelyudvarhely, 2020)

Tóth Eszter et al.: Vaskori kocsiedény bronz kerekeinek restaurálása

a 7. század elejére (a Ha C időszak első fele) keltezhető radkersburgi (Gomja radgona) sírból négy azonos mére­tű és kialakítású kerék került elő,10 11 melyek az egyetlen rendelkezésre álló ábrázolás alapján mind a strettwegi sír, mind a Delhaes-gyűjtemény kerekeivel jól összevethetők, utóbbiakhoz, átmérőjüket tekintve (13,55 cm), közelebb állnak, mint a strettwegi darabok (0: 13,1 cm). Sajnos ebben az esetben a kerékagyak alakjának összevetésére - az ábrázolások hiányában - nincs lehetőség. Hasonló kerekekkel látták el a Kr. e. 7. század végére, a követke­ző század elejére keltezhető,11 sesto calendei „B” sírból előkerült kocsiedényt is,12 melyek a kerékagyak alakját tekintve igen közel állnak a strettwegi kocsi kerekeihez, jóllehet kisebbek azoknál (0: 10 cm). Azonban a Delha­es-gyűjtemény kerekeit egyedivé teszi, hogy a küllők a kerékagynak egy hengeres, viszonylag széles, a kónikus résztől profiláltan elváló részére támaszkodnak. Ez a C. F. E. Pare által a Hallstatt-kori kocsileletek alapján elkülöní­tett Vilsingen-típusra emlékeztet leginkább.13 Figyelemreméltó, hogy az eddig felsorolt példák E. Woytowitsch és Pare klasszifikációja alapján egy csoport­ba, az ún. edényt hordozó kocsik (gefäßtragende Wagen) közé sorolhatók.14 Hallstatt-kori (Kr. e. 8-5. századok) példányaik elterjedése Közép- és Eszak-Itáliára, illetve az Alpok délkeleti előterére koncentrálódik.15 A Delha­es-gyűjtemény kerekeinek ismeretlen lelőhelyét is minden bizonnyal ezekben a régiókban kell keresni. Az edényes kocsik kialakítása részben, főleg a strettwegi darabhoz hasonló figurális elemek és a ca’mortai kocsi bordákkal díszített edénye alapján, a Kelet-Mediterráneum ízlés­világát tükrözik,16 de a késő bronzkori hagyományok is kimutathatók.17 Kiemelendő, hogy a Hallstatt-kori edényt hordozó kocsik Észak-Itáliában és a délkelet-alpi terüle­teken gazdag, fegyvermelléklettel jellemezhető sírokból kerültek elő, ahova minden bizonnyal az edénykészletek részeként kerültek.18 Funkciójuk szorosan kapcsolódhat az arisztokráciához köthető szakrális ceremóniákhoz, li­­bációs szertartásokhoz.19 A tárgyak bemutatása A Delhaes gyűjteményben lévő négy darab küllős kerék a fent ismertetettek alapján eredetileg egy kocsiedény részeit képezte, melynek többi eleme, felépítménye elve­szett. Az azonos méretű (0: 14 cm) és felépítésű kerekek 8-8 küllővel tagoltak, melyek sugárirányban kötik össze a kerék külső részén körbefutó abroncsot a tárgy közepén 10 Pratovebera 1853. p. 238., Egg 1986. p. 214. 11 de Marinis 2009. p. 201. 12 Woytowitsch 1978. Taf. 25. Abb. 131. >3 Pare 1992. pp. 75-77. I-* Woytowitsch 1978. pp. 56-57., Pare 1987. p. 225. 15 Woytowitsch 1978. p. 56. 16 Woytowitsch 1978. p. 56., Pare 1987. p. 225., Guggisberg 1996. p. 184. 12 Egg 1996. p. 31. 18 Egg 1991. p. 199., Egg 1996. p. 33. 19 Egg 1991. p. 200. található kónikus kerékaggyal. A küllők az agy irányába fokozatosan szélesednek. A kerékagyon egy hosszanti furat húzódik végig, a tengelyek valószínűleg ezen keresztül kötötték össze az egymás mellett futó kerekeket. A furat az agy végének egyik oldalán aszimmetrikus elhelyezkedést mutat a má­sikhoz képest. A kerékagy átmérője a küllőkkel összekap­csolódott középső részén nagyobb, mint a gyűrűs kialakí­tású külső végeknél. A tárgyak készítéstechnikája A kerekek a korróziós termékeik megjelenése alapján rézötvözetből, öntéssel készültek. A négy kerék20 közül két darab teljes (1. és 2. számú kerekek, 2-3. kép), egy darab három részre esve kisebb hiányokkal maradt fent (3. számú kerék, 4. kép), míg a negyediknek csupán ten­gelye, abroncsának és küllőinek kisebb töredékei őrződ­tek meg (4. számú kerék, 5. kép). Az első három tárgynál jól megfigyelhető, hogy a küllők állása, a közöttük lévő távolság, valamint a tengelyen átmenő furat állása azonos. A kerekek formai azonossága azonos öntőminta haszná­latára utal. rí..I11' MI "1' 11 iaww m m . 2. kép. Az 1. számú kerék restaurálás előtt. 3. kép. A 2. számú kerék restaurálás előtt. 20 Az 1. számú kereket Máté Julianna, a 2. számút Kovács Rebeka, a 3. számú darabot Fazekas Annamária restaurálta, a 4. kerék kezelését Ba­ranyai Emőke végezte. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom