Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 20. (Székelyudvarhely, 2020)
Tóth Eszter et al.: Vaskori kocsiedény bronz kerekeinek restaurálása
Vaskori kocsiedény bronz kerekeinek restaurálása Tóth Eszter - Soós Bence - Baranyai Emőke - Fazekas Annamária Kovács Rebeka - Máté Julianna Bevezetés A tanulmány négy, bronzból készült kerék restaurálását mutatja be, melyek egykor egy vaskori kocsiedény részét képezték. A munka a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) és a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) közös szervezésében zajló iparművész restaurátorképzés második évfolyamán történt a 2018-19-es tanévben. A restaurálási folyamatok mellett, az azokat megelőző megfigyelések, és az anyagvizsgálatok eredményei is leírásra kerülnek. A gyakorlatot Tóth Eszter és Nagy Melinda, a MNM restaurátorai vezették, a tárgyakon a beavatkozást Baranyai Emőke, Fazekas Annamária, Kovács Rebeka és Máté Julianna végezték. A gyakorlat ideje alatt Dr. Tarbay János Gábor, a MNM régész-muzeológusa volt segítségünkre, információkat és adatokat szolgáltatva a tárgyak történeti hátteréhez, a tanulmányban ez a fejezet Soós Bence (régész, MNM) írása. A tárgyak történeti háttere A Magyar Nemzeti Múzeum a 19. század végén és a 20. század első felében több nagy magángyűjteménnyel is gazdagodott. Ezek közül azonban kiemelkedik - ahogy a korabeli sajtó is hangsúlyozta1 - Delhaes István1 2 festőművész 1901-ben a Múzeumhoz kerülő hagyatéka. A tárgyak között szerepelt négy, bronzból készített, kisméretű küllős kerék is,3 amiket a látogatók „symbolikus bronzkocsi töredékei”-ként ismerhettek meg.4 Az 1912-ből származó meghatározás meglehetősen pontos, hasonló kerekek az európai korai vaskor kocsiedényein (Gefäßwagen) azonosíthatók. A korai umamezős időszakra (Kr. e. 13-12. századok) tehető felbukkanásukat, valamint észak- és közép-európai elterjedésüket követően,5 a Kr. e. 8. századtól a kocsiedények főleg az Alpok déli peremvidékein és Itáliában jelentkeznek és a késő bronzkori példányoktól eltérően, igen nagy formai variabilitás jellemzi őket.6 Ugyanakkor a Delhaes-gyűjtemény részét képező kerekek kialakítása 1 Vasárnapi Újság 1902. pp. 785-786. 2 1848 Pest-1901 Bécs 3 Leltározatlanok. 4 Láng 1912. p. 51. 3 Pare 1989. p. 82. 6 Egg 1991. p. 197., Egg 1996. p. 31.- a küllők számát, az abroncs szélességét és a kerékagy alakját tekintetbe véve - szembeötlő hasonlóságot mutat az említett tárgytípus egyik legemblematikusabb példányának, a strettwegi kocsinak (1. kép) kerekeivel. 1. kép. A strettwegi kocsi (Tiefengraber et al. 2014. 3. után, fotó: Ch. Grill). A Kr. e. 7. század végére keltezhető sírból származó,7 ember- és állatalakokkal megrakott kocsi kerekein, a tárgyalt darabokhoz hasonlóan, a kerékagyat és az abroncsot nyolc hengeres pálca alakú küllő köti össze.8 Azonos elemnek mutatkozik továbbá a kerékagyak külső végén található, gyűrűszerű megvastagodás, illetve a kerékagyak hengeres, kissé kónikus alakja.9 Az ugyancsak Stájerországból származó, a Kr. e. 8. század végére, 7 Egg 1996. p. 245. 8 Egg 1996. p. 16. Abb. 7.1. 9 Egg 1996. p. 32. 7
