Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 20. (Székelyudvarhely, 2020)
Bóna István: Mi lesz a leválasztás után?
Mi lesz a leválasztás után? Bóna István Bevezető Tapasztalataink szerint a falkép leválasztások jelentős részét nem szakmai indokoltság, hanem egyéb szempontok miatt végzik el. Például azért, mert olcsóbb egy ázástól fenyegetett falfestményt leválasztani, mint az épületet szakszerűen szigetelni,1 vagy eltávolításra kerülhet azért is, mert útjában van egy „fejlesztésnek”. Ez utóbbi történt Gödöllőn, a kastélyszínház rekonstrukciója során, ahol egy nagyméretű barokk falfestményt fedeztek fel a föld alatt, azon a helyen, ahová a teherlift építését tervezték (1. kép). Szerző itt az áttervezést javasolta úgy, hogy a kerülhetnek-e?2 Egy későbbi pályázatba illesztve a múzeum munkatársainak sikerült megoldást találniuk a freskó bemutatására. 2010 óta ugyan műtárgyvédelmi és kiállítási szempontból is kérdéses módon, de a nagyközönség elé kerülhetett. Az úgynevezett színész dohányzóban van, oszlopok mögé helyezve, úgy, hogy a hőlégbefúvók egyenesen ráfújják a meleg és szennyezett levegőt. Viszont legalább szép helyen van, és kulturált formában látogatható (2. kép). Sok leválasztás történt - elsősorban Itáliában - konzervátori megfontolásokból. Az olasz szakemberek azt hangoztatták, hogy a falfestmények károsodásának okait 1 kép. A gödöllői kastély mellett, a föld alatt talált falfestmény. falfestmény bekerüljön a föld alatt épülő együttesbe és látogatható legyen. A döntés az volt, hogy a terveken nem változtatnak, el kell távolítani a művet. A leválasztást a lehető legkedvezőtlenebb körülmények között végeztük. A stacco a massello technikával, azaz a falazat egy részével együtt eltávolított falképek nyolc évig pihentek egy raktárban, nem lehetett tudni, hogy valaha közönség elé 1 Ez történt például Hajdúdorogon, a görög katolikus székesegyház szentélyében, ahol a szigetelési munkálatok után a fal nedvesedése mintegy egy méterrel megemelkedett és elérte az addig szárazon maradt kis barokk falfestményt. Itt szerző a szigetelés újragondolását javasolta, a döntés viszont a falkép leválasztása lett. A leválasztás eredményéről és a falfestmény sorsáról nincs információnk. mindig a falazatban kell keresnünk, azaz, ha a festményt elválasztjuk a faltól, kiküszöböljük a károsító tényezőket.3 Ez az álláspont alapvetően téves. A hosszú távú tapasztalat épp az ellenkezőjét mutatja: a fal és a vakolat a legstabilabb, legtartósabb festmény-hordozó. Ókori falképeket nagy számban ismerünk, míg ebből a korból táblaképek alig maradtak ránk, holott tudjuk, hogy rengeteg készült belőlük. A falfestmények fenn tudnak maradni a föld alatt, vagy vakolat, esetleg meszelés alatt is. A szerves hordo-2 A leválasztást a szerző végezte. A falazat elbontását és a súlyos elemek elszállítását az Achitekton vállalat munkatársai végezték. 3 Borsook, 1986. pp. 60-67. 29
