Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 19. (Székelyudvarhely, 2019)
Németh György: Homoródszentmártoni Bíró Sámuel és vargyasi Daniel Klára levelesládái. Két rendhagyo szerkezetű kabinetszekrény
3. kép. A forgatható dobozok zárszerkezeteinek bevésett helyei (Kolozs Ágnes felvétele). 4. kép. A fecskefarkú fogazások a később készült fiókok esetében fordítva készültek (a szerző felvétele). 5. kép. Alsó és felső szekrény restaurálás közben (Kolozs Ágnes felvétele). Az írókabinet-szekrény és a bemutatására szolgáló alacsonyszekrény restaurálása A romos állapotban megőrződött és jelentős mértékben átalakított műtárgy restaurálása összetett feladatot jelentett (5. kép). A restaurálási terv elkészítésekor felmerült a kérdés, hogy az írókabinet-szekrényt különálló darabnak tekintve és a későbbi - feltehetően 19. századi - átalakítás nyomait eltávolítva az eredeti állapot helyreállítására törekedj ünk-e? Az átalakítás előtti állapot nyomait ugyanis számos helyen fel lehetett ismemi. Végül úgy döntöttünk, hogy az írókabinet-szekrényen végzett átalakításokat és a kabinetszekrény bemutatását szolgáló alacsonyszekrény elkészítését a bútor történetéhez tartozó változtatásoknak lehet tekinteni. A tárgy rekonstrukciós rajza ezt figyelembe véve készült el (2. ábra). Első lépésként a kabinetszekrény keretbetétes szerkezetű fedőlapjának restaurálására került sor. A fedőlap szerkezetének eredeti funkcióját, mely a betétnek a keretben szabad mozgást enged, hogy ezzel a relatív légnedvességtartalom változásaival fellépő méretváltozások károsító hatását kiküszöbölje, az átalakítás során megszüntették. A fedőlap vastagságából, annak külső oldalán kb. fél centimétert legyalultak, majd a lapot új borítólemezekkel látták el. Amikor a tömör körtefából készült betétet újra a keretbe illesztették, azt teljes felületén enyvvel ezekhez a borítólemezekhez rögzítették. A betét így a későbbiekben a száradás következtében hosszirányban végighasadt és belső oldalán a felületébe inkrusztrált 29
