Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 19. (Székelyudvarhely, 2019)
Tóth Zsuzsanna: Corvina-kötések az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében
Corvina-kötések az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében Tóth Zsuzsanna A 2018-as Mátyás év alkalmából az Országos Széchényi Könyvtár nagyszabású corvina kiállítást szervezett1, melynek részeként megújult a corvina honlap.1 2 Ennek keretében került sor a könyvtárban őrzött corvinák szisztematikus díszítés és készítéstechnikai felmérésére3, mely ezidáig nem történt meg. Ekkor nemcsak a corvina-kötésben lévő, hanem az OSZK gyűjteményében őrzött összes, a Corvina könyvtár részét képező kötés adatait is felvettük. Mai kötésállapotukat attól függetlenül rögzítettük, hogy korabeli, javított vagy átkötésben maradtak fenn. A kutatás a corvina-kötés típus megismerésére, jellemzőinek összegyűjtésére irányult. A felmérés során az egykori, sőt a fennmaradt kötéseknek csak töredékére volt rálátásunk, ennek ellenére az információmorzsákból kirajzolódott a kötéstípus képe. Mátyás könyvtárát 2000-2500 kötetre teszik a kutatások. Uralkodásának utolsó évtizedében történt a könyvtár legjelentősebb gyarapodása és beemelése a királyi reprezentációba. A legújabb kutatások4 szerint a budai másoló műhely is ekkor működött, mely nemcsak a kötésben, de a kéziratok díszítésében is egységes stílus kialakítására törekedett. A szétszóródott könyvtárból kb. kétszáz kötet ismert és ebből negyvenre tehető a jellegzetes bőr corvina-kötések száma. Az OSZK gyűjteményében ebből 12 található. Nemcsak bőr-, hanem bársony- és selyemkötések is készültek Mátyás számára. Selyemkötés nincs az OSZK-ban, bársony is csak négy darab (1-2. kép). A könyvkötőműhely működésének, tíz-, egyes kutatók szerint ötéves időszaka alatt, a könyvtár köteteinek csak egy részére kerülhetett a jellegzetes aranyozott, vaknyomásos, festett és rátétdíszes, bőr corvina-kötés. Ezt a feltevést igazolják a szintén a Corvina könyvtárból származó egykorú, de nem corvina-kötések. Mátyás szoros itáliai kapcsolatai révén nemcsak kéziratok és másolt kötetek, hanem miniátorok és minden bizonynyal könyvkötők is érkeztek Budára. A műhelyről nem maradtak fenn adatok, de a Budán keletkezett kéziratok kötései igazolják készítésük helyi mivoltát. A jellegzetes corvina-kötések nem előkép nélküliek, mind kötés-, mind díszítéstechnikájuk elemeit megtalálhatjuk az itá-1 A Corvina könyvtár budai műhelye címmel, 2018. november 6. és 2019. február 10. között volt látható. 2 https: www.corvina.oszk.hu/. 3 A felmérést Vilcsek Andrea (papír és könyvrestaurátor, OSZK) és a szerző végezte. 4 Zsupán-Földesi 2018. 1. kép. Bársonykötésű corvina. 2. kép. Bőrkötésű corvina. liai reneszánsz kötéseken, melyek példányai bekerültek és közülük néhány fenn is maradt a Corvina könyvtárban (pl. OSZK. Cod. Lat.344„ OSZK Cod. Lat. 415., OSZK Cod. Lat. 418. és a Győrben Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár gyűjteményében őrzött Armadio. I. No. 1. jelzetű kötésen). Megtalálhatjuk díszítésükön az aranyozott rátétdíszeket, a poncolt aranymetszést, a vaknyomásos fonatdíszeket, a gerincmezők rombuszhálós díszítését stb. és természetesen a centrális elrendezést, kötéstechnikájuk pedig szinte lépésről lépésre megegyezik a corvina-kötésekkel (3-4. kép). E kötések annak ellenére szorosan veendő előképek, hogy még ezeket sem tekinthetjük teljesen zárt, egységes kötéstípusnak. Budán azonban a könyvkötő az elemeikből kétségen kívül egy jól elkülöníthető, látványos megjelenésű kötéscsoportot alakított ki. A műhelyben dolgozók létszámáról nincs információnk, elképzelhető egy vagy többfős műhely is. A kódexek kötéstechnikája nem teljesen egységes, a kisebb eltéréseket, variációkat okozhatta 7
