Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 19. (Székelyudvarhely, 2019)

Tóth Zsuzsanna: Corvina-kötések az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében

3. kép. Itáliai reneszánsz kötés. Cod. Lat. 344. 4. kép. Itáliai reneszánsz kötés. Armadio. I. No. I. a készítésük között eltelt idő, de a vezető mester mellett dolgozó könyvkötők vagy segédek munkájabeli különb­ség is. A kötéstípus jellegzetességeit az alábbiakban a könyv­kötés lépéseit követve vehetjük számba. Első lépésként a sorbarendezett ívekhez előzéket ké­szítettek. Az előzékek a kötetek legsérülékenyebb részei, ezért eredeti szerkezetüket sokszor nehéz meghatározni. A cor­vinákon az előzéket legtöbbször egy levélpár alkotja, amit az ívekhez fűztek, és általában a külső vagy mindkét leve­lüket a lapoknál kisebbre vágták. Néhány esetben a kódex utolsó, nem teljesen beírt ívének utolsó levelei kerültek előzék funkcióba. Az előzékek általában nincsenek kira­gasztva és feltehetően nem is voltak. A kiragasztás nyoma csak a Cod. Lat. 241. jelzetű bársonykötésű corvinán fi­gyelhető meg és a tábla belső oldalán fehér réteget alkot­va jelenik meg (5. kép). A köteteket dupla, fehér bőrbordára fűzték fitzponttal. A szintén bőrből készült oromszegőalapokat külön me­netben rögzítették az ívekhez, oly módon, hogy az alapot rögzítő öltésekkel a fitzpont fölé öltöttek egy kb. cm-es szakasz kihagyásával. Az oromszegőalapokat legtöbbször szintén fehér bőrszalag alkotja, de a Cod. Lat. 345. kö­tésen vörösbarna bőralapot találtunk. A kötetek gerincét fehér bőrrel kasírozták meg a bordák között, a felső borda fölött és az alsó borda alatt is. A kasírozás kitölti a borda­mezőket, de a gerincszélességet alig, 5-7 mm-rel, haladja meg (6. kép). A vizsgálható kötéseken az oromszegőalapok rögzíté­se a kasírozáson keresztül történt. Az oromszegők hím­zése a bőr és a bársonykötéseken hasonló színekkel, és fémfonallal történt, de eltérő öltéssel. 5. kép. Előzék kiragasztásának nyoma a táblán. Cod. Lat. 241. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom