Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 19. (Székelyudvarhely, 2019)

Tóth Zsuzsanna: Corvina-kötések az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében

3. kép. Itáliai reneszánsz kötés. Cod. Lat. 344.

4. kép. Itáliai reneszánsz kötés. Armadio. I. No. I.

a készítésük között eltelt idő, de a vezető mester mellett dolgozó könyvkötők vagy segédek munkájabeli különbség is.

A kötéstípus jellegzetességeit az alábbiakban a könyvkötés lépéseit követve vehetjük számba.

Első lépésként a sorbarendezett ívekhez előzéket készítettek.

Az előzékek a kötetek legsérülékenyebb részei, ezért eredeti szerkezetüket sokszor nehéz meghatározni. A corvinákon az előzéket legtöbbször egy levélpár alkotja, amit az ívekhez fűztek, és általában a külső vagy mindkét levelüket a lapoknál kisebbre vágták. Néhány esetben a kódex utolsó, nem teljesen beírt ívének utolsó levelei kerültek előzék funkcióba. Az előzékek általában nincsenek kiragasztva és feltehetően nem is voltak. A kiragasztás nyoma csak a Cod. Lat. 241. jelzetű bársonykötésű corvinán figyelhető meg és a tábla belső oldalán fehér réteget alkotva jelenik meg (5. kép).

A köteteket dupla, fehér bőrbordára fűzték fitzponttal. A szintén bőrből készült oromszegőalapokat külön menetben rögzítették az ívekhez, oly módon, hogy az alapot rögzítő öltésekkel a fitzpont fölé öltöttek egy kb. cm-es szakasz kihagyásával. Az oromszegőalapokat legtöbbször szintén fehér bőrszalag alkotja, de a Cod. Lat. 345. kötésen vörösbarna bőralapot találtunk. A kötetek gerincét fehér bőrrel kasírozták meg a bordák között, a felső borda fölött és az alsó borda alatt is. A kasírozás kitölti a bordamezőket, de a gerincszélességet alig, 5-7 mm-rel, haladja meg (6. kép).

A vizsgálható kötéseken az oromszegőalapok rögzítése a kasírozáson keresztül történt. Az oromszegők hímzése a bőr és a bársonykötéseken hasonló színekkel, és fémfonallal történt, de eltérő öltéssel.

5. kép. Előzék kiragasztásának nyoma a táblán. Cod. Lat. 241.

8