Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 18. (Székelyudvarhely, 2018)
Mester Éva: Az ólmozott üvegablakok és üvegfestmények rekonstrukciójának kockázatai
Ritkábban az elpusztult üvegfestmények rekonstrukciója is elkészülhetett, ha előkerültek a korabeli kartonrajzok, ha megfelelő analóg példák is rendelkezésre álltak az anyaghasználat és festéstechnika követésére. Bizonyos esetekben a laikusok, de a szakemberek is csak hosszas szemlélődés után tudják felfedezni a különbségeket az egyes készítési periódusok között, ha nem áll rendelkezésre a helyszínen megfelelő tájékoztatás. Mivel a színes ablakok transzparens jellegükből adódóan képesek megváltoztatni környezetük hangulatát és ezzel együtt a belső tér minőségét, a hiányzó ablakok rekonstrukciójánál figyelembe kell venni ezt a körülményt is, ha az épület időközben új funkciót kapott. Az ipari forradalom hatására történt változások - a visszarendeződés A 19. század második felében minden feltétel adottá vált az üvegfestészet második felvirágzására. Az új anyagok, az új technikák, az új építészeti konstrukciók biztosították a lendületet, a merész ötletek kivitelezésére. Az amerikaiak mertek nagyot álmodni - megalkották az új amerikai üveget - Louis Comfort Tiffany szabadalmaztatta a kriolittal olvasztott, a féldrágakövek ragyogását idéző opalescens üveget Tiffany Favrile Glass néven 1895-ben.6 A korszerű technikai háttér lehetővé tette a jó minőségű üvegek nagy mennyiségű gyártását. Az új anyag gyorsan elterjedt. Megfizethetősége révén sokan hozzájuthattak — egy csapásra forradalmasította az építészeti üvegek, a díszműüvegezés, a színes ablakok művészetét. A már-6. kép. 20. század elején készült, roncsolt üvegfestmény. Füzérradvány, Károlyi kastély. 7. kép. Légnyomástól deformálódott ablakrész, Gresham-palota, Kossuth lépcsőház, RóthMiksa műhely, 1906. ványosan színezett, markánsan textúráit felületek soha nem sejtett optikai hatásokat, festői megjelenést adtak a nagyvonalú kompozícióknak. A historizmus végletekig besötétített, agyonfestett üvegei7 helyett levegős, új hangulatú művek születtek. Ez a dekoratív és nemes anyag kiválóan megfelelt a szecesszió és art deco elegáns, szabad vonalvezetésű építészeti üvegeinek megszületéséhez. A nagyarányú építkezések számos lehetőséget kínáltak az új anyag szépségeinek kifejezésére. Ami az előnye volt, az a hátránya is lett. A gyors fellendülés után hamar el is felejtették. Vásárinak, tarkának, az épített környezetbe nem illőnek nyilvánították a kétségkívül erős kisugárzású ablakokat. Újra a történeti korok stílusa került előtérbe. Az eklektika az üvegablak-művészetben is számos alkotást hozott létre (6. kép). A változás folyamatát a megmaradt művek alapján lehet értékelni. A II. világháború nagy veszteségeket okozott az üvegablakokban is. A belövésektől sérült és a légnyomástól deformálódott, sorsukra hagyott üvegmezők csak ott tudtak túlélni, ahol azokat nem dobták ki az épületekből (7. kép). Szerencsésebb esetekben leemelték az ablakszámyakat, (Országház, Magyar Nemzeti Bank, Vakok Intézete) vagy kivésték a kittágyból az üvegmezőket (Mátyás templom) és a harcok elmúltával kisebb javításokkal visszahelyezték az ablakrészeket. A mozgatásokból problémák is adódtak. Csak a legritkább esetben látták el jelzésekkel az egyes 6 Paul 1987. 7 Mester 1999. 73
