Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 18. (Székelyudvarhely, 2018)
Mester Éva: Az ólmozott üvegablakok és üvegfestmények rekonstrukciójának kockázatai
ablakrészeket. Ennek oka nagyrészt a gyors intézkedés volt. Korabeli, használható fotó elvétve készült. így szinte minden helyszínen hibás sorrendben kerültek vissza az egyes elemek, ami a hitelesség rovására megy és megnehezíti a kutatómunkát. Az új építészeti struktúrák, az üvegmennyezetek és térlefedések buktatói - a megőrzés A 19-20. század fordulóján a rendkívül dekoratív, hagyományos nyílászárókba készült színes ablakok mellett új építészeti struktúrák jelentek meg a síküvegek befogadására. Az ívesen hajlított, nagy teherbírású acélszerkezetek alkalmassá váltak hatalmas belső terek lefedésére, különféle préselt üvegelemek beépítésére (luxfer-prizma üvegezés) (8. kép). Az új megoldások számos hibalehetőséget rejtettek magukban. Az alapanyaggyártók, a tervezők és a felhasználók nem mindig gondolták át ezeknek a szerkezeteknek a hosszú távú fenntarthatóságát - sem műszakilag: statikai megfelelés, vízszigetelési elvárások, anyagöregedési és amortizációs problémák, sem esztétikai szempontból: fényáteresztés, tisztíthatóság - holott ezek a térlefedések meglehetősen nagy anyagi ráfordítással, hosszú időre tervezetten készültek. A nagy fesztávú, nagy magasságban elhelyezett szerkezetek tartós használatához mindkét kritériumrendszernek való megfelelésre szükség van. Reprezentatív jellegüknél fogva ezeket főképp a tőkeerős bankházak alkalmazták közösségi tereikben, vagy a modem belvárosok elegáns sétálóutcáinak lefedésére. A századfordulón készült, már amúgy is felújításra szoruló passage-ok, üvegtetők a II. világháború légitámadásait nehezen vészelték át. A részleges, vagy teljes 8. kép. Kétrétegű luxfer-prizma elem a Gresham-palota üvegpasszázsában, Budapest, 1906. 9. kép. Vasoxidtól szennyezett üvegkupola Nápoly belvárosának elegáns üvegpasszázsában. rekonstrukciót a bonyolult, speciális műszaki hátteret igénylő eredeti részek pótlását a hiányzó szakmai háttér és tőkehiány erősen hátráltatta a háború utáni helyreállításban, melyhez a szovjet megszállás alatt álló területeken az államosítás is hozzájárult. Megkérdőjelezhetők azok a megoldások, amikor a megmaradt díszes elemeket ötletszerűen szétszórva helyezik vissza az esetenként méretében és formájában is megváltoztatott, újratervezett üvegtetőkbe (Budapest. V. Deák Ferenc utca 5.). A hoszszú időt túlélt lefedéseknél gyakran probléma a statikai károsodások mellett az esztétikai romlás. A tisztíthatóság hiányában a nagymértékben szennyezett levegőből az üvegek felületére rakódott szürke-fekete koszrétegek, valamint a fémkorrózió által okozott rozsdabarna és zöld elszíneződések egy idő után eltávolíthatatlanul beleépülnek az üvegelemekbe (9. kép). Új üvegek, új technikák, új beépítési módok és következményeik Az új típusú kemencék alkalmazásával az ipari forradalom korszerűsítette az üvegolvasztás technikáját, a nagyipari termelés nagy mennyiségben, széles színskálával jó minőségű táblaüveget tudott előállítani a 19. század közepétől kezdve a kontinensen. A gazdasági fellendülés ideológiai változásokat is hozott - ez az időszak Európában a nemzeti öntudatra ébredés korszaka az elnyomott népeknél. Óriási, addig elfojtott energiákat szabadított fel, nagy szellemi és anyagi erőfeszítések árán. A dicsőséges múltat idéző narratív kompozíciók a középkori üvegablakok erejét idéző monumentális alkotásokban valósultak meg. Közép- és Kelet-Európa országaiban ez a változás a politikai és gazdasági körülmények miatt 40-50 évvel később indult el, és kimagasló eredményeket hozott létre. Az 1867-es Kiegyezés gazdasági, kereskedelmi és kulturális fellendülést indított el a Kárpát-medencében. A külföldi banktőke beáramlása, a millennium szellemiségének légköre nagyszabású városfejlesztési terveket hívott életre 74
