Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 18. (Székelyudvarhely, 2018)

Pelles Edit: Zománcozott perzsa qalyan (vízipipa) restaurálása

O, Cu, 1% alatt: Ca, Al, S — alapján valószínűleg a kontrazománc maradványa (11. kép).

10. kép. Zománc keresztmetszet csiszolata:

1. pont: ónforrasz nyoma, 2. zománc SEM-EDS vizsgálata (Kovács Árpád felvétele).

11. kép. A szár felső, belső peremében lévő fehéres színű anyag (Nyíri Gábor és Kovács Árpád felvétele).

12. kép. A víztartály belsejében lévő fekete anyag (gyanta/fakátrány) és a rajta kiült réz korrózióstermékek (Nyíri Gábor felvétele).

A zománc mikroszkópos keresztmetszet csiszolatán a fekete foltokban ón (feltételezhetően ónoxid) volt kimutatható (7. kép), ami a lágyforraszból kerülhetett a tárgy felületére. Ez magyarázza, hogy a foltszerű fekete pöttyök leginkább a forraszok környékén találhatók. A keresztmetszet csiszolaton a zománcon végzett méréssel a következő elemösszetételt kaptuk: Pb: 32%, Si: 23%, O: 16%, 10% alatt: Na, Cu, Sn, K, Ca, Mg, A1 (10. kép).

3. A dohány tartó tölcsér felső, belső peremében lévő fehéres színű anyag vizsgálata

A mérési eredmények alapján, a fehér színű anyag, korábbi feltételezésekkel ellentétben nem vízkő, vagy korróziós termék, hanem a kimutatott alkotó elemek - Si,

A víztartály belsejében levő kék színű anyag azonosítása

A tárgy belsejében lévő fekete, kátrányszerű anyag réseinél világoskék por jelent meg, amiről feltételeztük, hogy a vörösréz alapanyag korróziós terméke. A porított mintákat különböző, réz-ionok kimutatására szolgáló oldatokkal (2M-OS NH4OH, 40%-os NaOH, 0,lM-os KI, K4[Fe(CN)6] cseppentettük meg. A mikrókémiai tesztek rézvegyületek, rézsók jelenlétét igazolták (12. kép).

Fourier-transzformációs infravörös spektroszkópia (FTIR)

A qalyant a statikai megerősítés elvégzéséhez elemeire kellett bontani (13. kép). Ekkor a belsejében láthatóvá vált, hogy fekete, szurokszerű anyag van a víztartályban, illetve a tárgy összeillő részei között. A FTIR vizsgálat kimutatta, hogy a vízipipa belsejében található fekete anyagokból vett minták valószínűleg gyanta/fakátrány alapúak, melyeket a rések betapasztása, illetve az elemek összeragasztása céljából alkalmazhattak.12

13. kép. A szétbontott tárgy (Nyíri Gábor felvétele).

12 A vizsgálatot és a kiértékelést Dr. Mihály Judith (MTA-TTK, Anyag- és Környezetkémiai Intézet, Biológiai Nanokémia Kutatócsoport) végezte.

63