Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 18. (Székelyudvarhely, 2018)
Pelles Edit: Zománcozott perzsa qalyan (vízipipa) restaurálása
7. kép. Zománc mikroszkópos keresztmetszet csiszolatának felvétele. A fehér színű, kör alakú foltok légbuborékok, amikben megült a beágyazó gyanta csiszolatpora. Alul narancsszínű alapozó réteg, felette a fehér kitöltő zománc rétegen a háttér kék színe látható, ami a festett virágminták mellett figyelhető meg. A minta bal felső részén a fekete mélyedés a lágyforraszból származó ón-oxid (a szerző felvétele). következtetni, hogy a zománcot nem égették megfelelő hőfokon, vagy elegendő ideig. A zománcot több rétegben vitték fel (alapozó zománc, kitöltő szín, festő zománc) és rétegenként égették (7. kép). A tárgy szétbontása során világossá vált, hogy nem használtak ellenzománcot, illetve csak egyetlen résznél, a dohánytartó tölcsér legfelső kihajló, belső pereménél (11. kép). Olvadáspont mérés A vízipipa felületén, több helyen is viaszmaradványok voltak találhatók, általában a rekeszek kitöltésénél (8. kép). Az ezekből vett mintákat Köffler féle melegíthető tárgyasztalú mikroszkópon vizsgáltuk összehasonlítást segítő etalon darabokkal együtt. A kapott olvadáspont értékek alapján beazonosítható volt, hogy méh- és karnaubaviaszt használtak. Elektronsugaras mikroelemanalízis (SEM-EDS) A pásztázó elektronmikroszkóp segítségével, mely energiadiszperzív röntgen-analizátorral van kiegészítve (SEM-EDS), mód nyílik a szilárd anyagok elemösszetételének vizsgálatára. Minőségi és mennyiségi mérésre alkalmas, tehát az alkotó elemek és azok aránya mérhető így. A méréseket Kovács Árpád" végezte a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karán. A vizsgálat egy oszlopelemen és a zománcból vett keresztmetszet csiszolatokon, valamint a szár felső, belső peremén lévő fehéres színű anyagon történt. 1. Oszlopelem vizsgálata Az oszlopelem színe foltokban vörösesebb volt, ennek a magyarázatát kerestük a SEM-EDS vizsgálattal. Az oszlopelem hátoldalát egy helyen megcsiszoltuk és annak, valamint a csiszolatlan felületnek az anyagösszetételét összehasonlítottuk (9. kép). Egyik sem tartalmaz aranyat, viszont a csiszolt területen a réz mellett jóval több cink volt mérhető. A vizsgálat eredményeképpen megállapítható, hogy a gyöngysorra emlékeztető oszlopelemek sárgarézből készültek. Ahol kevesebb a cinktartalom, ott 9. kép. Oszlopelem hátoldalán lévő mérési pontok: 1. csiszolt felület, 2. eredeti (korrodált) felület SEM-EDS vizsgálata (Kovács Árpád felvétele). a felület vörösesebb színű. Ez az ún. „elcinktelenedés” következménye, ami a sárgaréz tipikus korróziós jelensége. A folyamat során a cink szelektíven korrodálódik az ötvözetből, és a felület vörössé, magas réztartalmúvá válik. 2. A zománc mikroszkópos keresztmetszet csiszolatának vizsgálata Elsősorban a tárgy felületét helyenként borító fekete szennyeződés összetétele volt kérdéses. 8. kép. Viasszal kitömített hiány a dohánytölcséren n \ ME-MAK Fémtani és Képlékenyalakítási Intézeti Tanszék mémök(a szerző felvétele). tanára, a SEM labor vezetője. 62
