Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 17. (Székelyudvarhely, 2017)
Miklós Zoltán: Gazdag múlt - bizakodó jövő
1. kép. A Haberstumpf család lakóháza, 1912 (korabeli képeslap). Saját székházat 1953-ban kapott a múzeum, a Kossuth Lajos utca 29. szám alatt található ingatlan földszintjére költözött. Innen 1959-ben áthelyezték a frissen elkészült Művelődési Ház alagsorába, de a lehetetlen körülmények miatt, 1968-ban a gyűjteményt visszaköltöztették a korábbi székházba, ezúttal megkapva a rendelkezésre álló teljes épületet. Egy évtized múlva, 1978-ban az állandó Képtár épületével bővült. Ugyancsak a 1970-es években, hosszú előkészítő munka után, létrejöttek a múzeumhoz tartozó emlékszobák. 1972 júliusában nyílt meg a Tompa László emlékszoba, 1972 szeptemberében Tamási Áron farkaslaki emlékháza, 1973 júniusában Tomcsa Sándor író, humorista emlékszobája, amelyet később - az örökösöknek az ingatlanhoz kötődő igénye miatt - a múzeum kénytelen volt felszámolni. Bányai János geológus, borvízkutató hagyatékát összesítve, 1974-ben újabb emlékszoba nyílt meg a múzeum központi épületében. Jelentős gyarapodásra a múlt század utolsó évtizedéig kellett várni. 1990-ben újra egyesült a város muzeális jellegű, 76.000 kötetes Tudományos Könyvtárával, amelyből egykor a múzeum maga is kinőtt. Az intézmény új fejlődési lehetőséget kapott 1994-ben, amikor ugyanis kivált a Hargita megyei múzeumhálózatból, visszakerült a város fenntartásába, jogi személyiségű önálló intézmény lett. Ugyanabban az évben, Zepeczaner Jenő múzeumigazgató javaslatára méltó emléket állítva az alapítójának, felvette Haáz Rezső nevét. Külső egységek A történelmi ismertetőből kitűnik, hogy nem tematikus gyűjteményről, hanem vegyes jellegű műtárgyállománnyal rendelkező múzeumról beszélhetünk. Struktúráját elemezve, az udvarhelyi múzeum jellemző sajátosságaként említhető, hogy több külső egység fölött gyakorolta/gyakorolja az ügykezelői státuszt. Egyfajta szakmai katalizátorként működött, ahova kulturális szolgáltatást nyújtó további kisebb gyűjtemények csatlakoztak. Némelyikük esetében jogi értelemben is függőségi viszonyról beszélhetünk, de ugyanakkor az évek során kiépültek olyan formalizált kapcsolatok is, amelyeket szakmai elkötelezettségből fakadó felelősségvállalás motivált. Egyfajta hagyományként is számon tartható volt az intézmény részéről ez a típusú felelősségvállalás. A jelenkor jogi feltételeinek való megfelelés kényszeréből adódóan, a város adminisztratív területén kívüli gyűjteményekkel ápolt formalizált ügykezelői kapcsolatok megszűntek. A másfél évszázados, háromosztatú, boronafalas székely portán, a neves székely író egykori szülőházában 1972-ben rendezték be a Tamási Áron emlékházat. 1994-ben került az udvarhelyi múzeum szakmai irányítása alá,3 majd 2006-ban (Birck Edit vezetésével) az irodalmi életútra reflektáló kibővített tárlat formájában újult meg. 2016-ban a Haáz Rezső Múzeum adminisztrációs státusza megszűnt, a szülőház fölötti tulajdonjogot Farkaslaka önkormányzata birtokolja. A szomszédos Székelyszentlélek falu egyik ékessége a Nyikó-menti tájház, amely 1977- ben nyílt meg hivatalosan. A Balázsi Dénes nyugalmazott pedagógus lelkes munkássága nyomán megalapított néprajzi gyűjtemény 19. század közepi, zsindellyel fedett, háromosztatú házban került elhelyezésre.4 Mindmáig az alapító személy biztosítja a gondnokságot, hiszen a múlt évtől e külső egységgel ápolt formális viszonyt is meg kellett szüntetni. Zepeczaner Jenő nyugalmazott múzeumigazgató törekvése révén 2006-ban Székelylengyelfalván Orbán Balázs emlékszoba nyílt. Az egykori családi birtokon található Orbán-kúria egyetlen helyiségre korlátozódó pannós, informáló jellegű kiállítása állít emléket a Székelyföld „leírójának”. Bár a kezdeményezés és a kivitelezés a székelyudvarhelyi múzeumhoz kötődik, a látogathatóságot mindvégig a tanintézmény pedagógusai biztosították. Annak szellemiségében, hogy egy múzeum nem csak a gyűjteményében őrzött ingóságokról kell gondoskodjon, hanem a közvetlen környezetében található épített örökségért is felelősséget kell érezzen, - a falvakban működő külső egységek leépítésével párhuzamosan - bővült az intézménynek a város területén található történelmi objektumok fölötti adminisztrációs hatásköre. A Tompa László emlékszoba az udvarhelyszéki születésű költő, szerkesztő és műfordító tevékenysége által 3 Miklósi-Sikes 2002. pp. 88-89. 4 Miklósi-Sikes 2002. pp. 105-106. 8
