Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 17. (Székelyudvarhely, 2017)
Miklós Zoltán: Gazdag múlt - bizakodó jövő
ismertté vált irodalmi személyiségnek állít emléket. Az 1972-ben létesített kiállítás (a Tompa László utca 10. szám alatt) egyetlen szobára korlátozódott. Jogi viták miatt, az utóbbi évtizedben a berendezett helyiség felére zsugorodott. A 2010-ben (Vécsi Nagy Zoltán irányítása által) újrarendezett emlékszoba ötvözi az enteriőr és a pannós, informáló kiállító jelleget. Tompa László könyvtára mellett fellelhetők továbbá személyes tárgyai és levelezései, akárcsak jeles képzőművészek által - a költőről - készített festmények, grafikák és szobrok.5 Szejkefürdőn Orbán Balázs sírját tizenöt székelykapun haladva keresztül közelítheti meg a látogató. A régi kapuk áttelepítésének folyamata 1973-ban kezdődött, s kisebb-nagyobb szünetekkel 2009-ig húzódott el. A kezdeményezés Kovács Mihály egykori tanfelügyelő nevéhez köthető, de a munkában oroszlánrészt vállalt Vofkori György pedagógus is. A múzeumban megőrzött 1888-as évszámmal datált, Orbán Balázs által a szejkefürdői birtoka elé állított kapu kihelyezésével kezdetét vette a „szabadtéri kapumúzeurrí'' létrehozása. Szabadon látogatható kiállításként működik, a gondnokságot mindvégig a Haáz Rezső Múzeum biztosította.6 7 Az egykori fiirdőtelep kulturális kínálatát az udvarhelyi múzeum 2008-ban újabb objektummal gazdagította. A Borvízmúzeum megalapítását Zepeczaner Jenő intézményvezető hosszú éveken át szorgalmazta, mígnem az erre a célra megépített ingatlanban megnyitotta kapuit a Székelyföld ásványvíz- és fürdőkultúráját bemutató új múzeumi külső egység. Kínálatából nem hiányozhatnak a jellegzetes szejkefürdői agyagkorsók, s ezeket szállító bivalyos szekerek. A birtok egykori tulajdonosának, Orbán Balázsnak is emléket állít a tárlat, illetve a régió neves geológusának, Bányai Jánosnak a múzeumban őrzött hagyatékából is ízelítőt nyújt. A közösségi értékek iránti felelősségvállalás továbbra is a múzeumi célkitűzések között szerepel. Közösségi igényt elégített ki 2012-ben a Haáz Rezső Múzeum azon vállalása, hogy a város déli kijáratánál található Jézus-kápolna múzeumi nyitásrend szerinti látogatását biztosította. A múzeumi szolgáltatások szerencsés egybefonódásáról beszélhetünk, hiszen első fázisban megtörtént az objektum tudományos régészeti kutatása, majd az új eredmények helyszínen történő bemutatására került sor.8 A tulajdonos, Szent Miklós Római Katolikus Plébánia erőfeszítéseket tesz a kápolna restaurálását lehetővé tevő külső források bevonzására. Fejleményként említhető, hogy a restaurálási munkálatok előkészítési fázisban vannak. Reményeink szerint, a két évre tervezett felújítást követően a múzeum a Jézus-kápolnánál továbbra is a látogatók szolgálatában áll. Székelyudvarhely legrégebbi világi jellegű műemléke a város központi részén elhelyezkedő Székelytámadt vár. A múzeum érdeklődése a vár, illetve a vár5 Miklósi-Sikes 2002. p. 116. 6 Kovács 2012. 7 Katona 2012. pp. 78-79. 8 Sófalvi 2012. udvaron található ingatlan (jelenleg Eötvös József Szakközépiskola székhelye) iránt nem új keletű. A város közgyűjteményének ideális elhelyezéseként már az 1970-es években megfogalmazódott a jelzett helyszín. Egy hasonló adminisztratív döntéshez szükséges politikai konszenzus hiányában erre a lépésre mindmáig nem került sor. A múzeum munkaközössége azonban szakmai hozzáértése, illetve lobbitevékenysége által a várfalak restaurálását szolgalmazza. Első mozzanatként 2009- ben, majd 2013-tól éves rendszerességgel régészeti feltárásokat bonyolított le annak céljából, hogy a majdani felújítás minél hitelesebb adatok ismeretében történjen meg. Hozzájárulva a várhoz kapcsolódó rendszeres kulturális programok szervezéséhez, az intézmény egyre nagyobb kötődést mutatott a történelmi műemlék iránt. 2014-ben önkormányzati határozat révén a Haáz Rezső Múzeum elnyerte a Székelytámadt vár falainak adminisztrációsjogát. 2017-ben pedig ez a jog kiterjedt a vár minden egyes bástyájának belső területére is. A veszélyeztetett falszakaszokon megkezdődtek a restaurálási munkálatok, s ezekkel párhuzamosan pályázati források lehívása céljából zajlanak erőfeszítések. Az objektum építéstörténetét részletező információs pannósort jelen évben (a Bánffy bástyában) egyedülálló harangkiállítással egészítettük ki. A hosszú távú stratégiai cél: minőségi szolgáltatásokat nyújtó kulturális központ létrehozása, amely integrálná a város közgyűjteményét is. Önkormányzati határozat során megszerzett, a múzeum külső egységeként számon tartható legutóbbi ingatlan a Nyírő-villa néven ismert épület. A szándék, miszerint az 1920-as években Nyírő József író által építtetett és 1936-1941 között lakott hajlékban irodalmi emlékhely alakuljon nem újkeletű. Ezt bizonyítja a múzeum vezetősége által 2005-ben kihelyezett bronz emlékplakett is.9 Egy évtizeddel később nyerte el a múzeum a villa 2. kép. Tüdőszanatóriumként, 1963 (Marx József felvétele). 9 Zepeczaner 2005. p. 18. 9
