Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 17. (Székelyudvarhely, 2017)

Tóth Zsuzsanna: A Magyarországon élő evangélikus szlovákok rézveretes kötései és kialakulásuk

X.

it

2. kép. A kopott, eltorzult, durva kidolgozású veretek, a gerincet átfogó fémpántok látványa megegyezik a régi könyvekről alkotott képünkkel.

1841 Buda OSZK 220.762

3. kép. Az intenzív használat nyomai és a javítások szintén a régies hatást erősítik.

1790 Pozsony OSZK 220.930

Ha a kötéstörténetet nézzük, a kötéseken a veretek már az 1500-as évektől fogyatkozásnak indulnak, és a klasszikus értelemben vett csatos könyvek korszaka, az utolsó általánosan elterjedt csattípus a pecekre akadó, ún. akasztós csattípus eltűnésével, az 1800-as évek elejére le is záródik. Jellemzően eddig a vereteket a könyvek tartalmától függetlenül készítették és szerelték a kötésekre, az ezután keletkező veretek csak bizonyos tartalomhoz

készülnek - emlékkönyvekhez, imakönyvekhez, énekeskönyvekhez, albumokhoz - nem egyszer a konkrét műhöz tervezve.

A legnagyobb változást az 1800-as évektől, az igényekhez igazítottan, az elérhető árú, olcsóbb anyagokat használó, veretek nélkül kötött könyvek elterjedése okozta, amelyek így a szélesebb rétegek számára is hozzáférhetővé váltak (4. kép).

1823 Pest 1877 Budapest 1818 Pest

OSZK 818.961 -963 OSZK 822.934-935 OSZK 805.611

4. kép. Veret nélküli, olcsóbb kötések.

65