Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 17. (Székelyudvarhely, 2017)
Tóth Zsuzsanna: A Magyarországon élő evangélikus szlovákok rézveretes kötései és kialakulásuk
A Magyarországon élő evangélikus szlovákok rézveretes kötései és kialakulásuk Tóth Zsuzsanna Az első képen látható kötések archaikus megjelenésük ellenére meglepően későn, a 19. század második felében készültek, ezeket a köteteket a köznyelv máig Tranosciusoknak, tót bibliáknak hívja (1. kép). Létrejöttük tekinthető a népi vallásosság látványos helyi divatjának, mely a Békéscsaba környékére betelepült evangélikus szlovákok között terjedt el. A kötéseket nézve a régiesség érzése több forrásból táplálkozik: a durván kivitelezett, kezdetleges kötéstechnikából, az erős elhasználtságból, mely általánosan jellemző a kötésekre, a fémrátétek kopásából, torzulásából, korróziójából, és nem utolsó sorban a bennünk élő képből a „régi könyvekről” (2-3. kép). A kötéstípus kialakulásának megértéséhez vissza kell lépnünk az időben. A szlovákság betelepülése a felvidékről a török kiűzése után több hullámban, részben spontán, részben irányítottan történt meg és nagyjából az 1800-as évek elejére zárult le. Településeik jöttek létre a Pilisben, a Bakonyban, az Alföldön, Békéscsaba környékén, Szerbiában, majd Nyíregyháza és Arad környékén is. Az eközben elinduló lassú polgárosodás és vagyonosodás lehetővé tette az olcsóbb könyvek birtoklását az alsóbb néposztályok számára is. A polgári kultúra gócpontjai a városok voltak, de hatásuk kisugárzott a környező falvakba is. Nemcsak anyagi okok gátolták ebben az időben a könyvkultúra kialakulását, hanem az analfabetizmus is, mely az 1800-as évek elején még rendkívül magas volt. A parasztság között szinte teljesnek mondható, de még a nyugtaadási kötelezettséggel rendelkező, és így írást - olvasást használó iparosok között, is meghaladta a 30 százalékot. A parasztság írástudása csak az 1800-as évek utolsó harmadában lépi át, a 60 százalékos értéket, köszönhetően az általános tankötelezettség 1868- as bevezetésének. Az általuk birtokolt könyvek legtöbbször vallásos tartalmúak - imakönyvek, énekeskönyvek, kisebb számban Bibliák - ezenkívül kalendáriumok és ABC-s könyvek. 1. kép. A kötések csoportja. 64
