Kovács Petronella (szerk.): Isis - Erdélyi magyar restaurátor füzetek 17. (Székelyudvarhely, 2017)
Békési-Gardánfalvi Magdolna - Hofmann Tamás - Fehér Sándor: Pásztázó elektronmikroszkóp energia-diszperzív röntgen-analizátorral (SEM-EDX) anyagvizsgálati módszer alkalmazhatósága régészeti textile szál- és színezékvizsgálatában I.
7. kép. A soproni Kecske-templomból feltárt 17. századi, több női ruhadarabból álló lelet-együttes (Ráduly Emil felvétele). 8. kép. A soproni leletből származó B14 jelű minta (selyem). SEM kép, 90 X-es nagyítás (Gardánfalvi M. felvétele). 9. kép. Textiltöredékek a tarpai ásatás anyagából (Nyíri Gábor felvétele). 10. kép. A 9. képen látható szövetből vett, A3 jelű minta. SEM kép, óOOX-os nagyítás (Gardánfalvi M. felvétele). eredményeit.7 A mintavételt nehezítette a szövetek állapota, törékenysége. A SEM felvételeken jól láthatók a minták felületén található szemcsék (szennyeződések, korróziós termékek) (8. kép). Egy másik régészeti anyag a 2012-ben, Tarpa határában feltárt8 honfoglalás kori férfi sírból származik. A textilmaradványokat fémveretek környezetében találták. A korábbi vizsgálatok9 során háromféle szövet maradványait azonosították (taqueté faconné, samit, lenvászon) (9. kép). A vizsgálatokhoz négy különböző textiltöredékből vett mintát használtunk (A-jelölésü darabok), melyek nagyon törékenyek, szárazak voltak. A szálasanyag meghatározása során két esetben selymet azonosítottunk (10. kép), két minta további megfigyeléseket igényel - az egyik nagy valószínűséggel növényi eredetű szál. A mintavételt a szövetek állapotán túl nehezítette erős szennyezettségük, valamint egy esetben a textil teljes felületén/ anyagában megfigyelhető korróziós réteg. 7 A konzerválás során a szálasanyagok meghatározása optikai mikroszkóppal, a fémszálak vizsgálata SEM EDX-szel történt. E. Nagy - Várfalvi 2011. 8 A feltárást a nyíregyházi Jósa András Múzeum munkatársai végezték, az ásatást Jakab Attila régész vezette. 9 A textiltöredékek vizsgálatát E. Nagy Katalin és Várfalvi Andrea textilrestaurátorok optikai mikroszkóppal végezték a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Restaurátor és Restaurátorképző Központjában. 3.6. Régészeti minták elemösszetételének vizsgálata A soproni textiltöredékeken számos elem volt kimutatható EDX-szel (7. táblázat). A pácként használt fémek (fémsók) közül réz és alumínium jelentkezett a legtöbb mintán, melyek azonban nem csak színezéskor kerülhettek a tárgyra. A soproni templomban előkerült viselet fémszálakkal (aranyozott ezüst-, és ezüstszalag) gazdagon díszített, így a réz (mint ötvöző) gyakori előfordulása részben ezzel magyarázható. Arany- vagy ezüstszínű rézalapú szalagot nem találtak a fémfonalak vizsgálata során.10 * Több töredéken is azonosítottunk ezüstöt (fémfonalas díszítésből), mely mintákon rezet is kimutattunk, bár ez utóbbi elem jelentkezett olyan darabokon is, ahol ezüst nem, így elképzelhető, hogy pácként is használták a textilek színezésénél. Minden esetben találtunk alumíniumot, szilíciumot és kalciumot a vizsgált mintákon. Mivel a sírt építési törmelékbe ásták11, s a fa koporsó erősen lebomlott állapotban volt, így a lelet könynyen szennyeződött a környezetéből földdel, köves-téglás törmelékkel, porral. Hasonló lehet az egyik magyarázata egyes darabok esetén a foszfor és a kálium jelenlétének (földből/talajból). A pácként használt fémsók közül alumíniumot, rezet és vasat tudtunk kimutatni, ónt és krómot egyik mintánál sem találtunk. A réz mennyisége két esetben (B7, B11) igen csekély volt, egy mintán (B10) pedig nem találtunk. A többi darabnál a réz mennyisége nagyjából megfelel, vagy nagyobb, 10 Járó-Tóth 2011. 11 Gabrieli 2011. 19
